Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gyömrei Sándor, Az első pesti kereskedelmi részvénytársaság : A Magyar Kereskedelmi Társaság

Metternich levele a gyarmatrendszerre épített feudális abszolutiz­mus egyik legőszintébb önvallomása, ami ebben a formában soha nem hangzott el a nyilvánosság előtt. Az európai reakciónak ez a legjellegze­tesebb képviselője tisztán látta, mennyi veszedelmet jelenthet rendsze­rére a magyar kereskedelem kötelékeinek lazítása, a külföldi kereske­delmi kapcsolatok létrejövetele, a kereskedelmi tőke felgyülemlése. Az »új erők« fogalmán Metternich kétségtelenül egy izmos polgári osztály kialakulását, növekedő ipari munkástömegeket értett, az »új viszonyo­kon« a feudális abszolutizmus felborulását. Metternich gyűlölte a francia gazdag polgárság uralmát, a lajos-fülöpi liberális monarchiát, amely forradalmi úton döntötte le a feudális bourboni rendszert, és joggal tarthatott attól, hogy a tőkés elemek megerősödése Magyarországon is előidézheti 1830 júliusát. Mint diplomata pedig attól félt, hogy ha Magyarország és Anglia között élénkebb kereskedelmi forgalom alakulna ki, a gyarmatpolitika szokásos rendszabályai diplomáciailag kedvezőt­len hatású megítélést kelthetnének azoknál a kormányoknál, amelyek­kel való együttműködést Metternich külpolitikája nem nélkülözhette. A kancellár levele így tömör összefoglalása mindazoknak a meggondo­lásoknak, amelyek a bécsi kormányt elszakíthatatlanul hozzáfűzték a gyarmatpolitikának módosítás nélküli fenntartásához. Ezért eleve kilátástalannak kellett maradnia minden cselekvésnek, amely az udvar engedékenységére számított a Magyarországot érintő vám- és kereske­delempolitika terén. 4. A Magyar Kereskedelmi Társaság keletkezése Az angol tőke magyarországi exportvállalkozásainak kudarca csak kiábrándulást, de nem elbátortalanodást keltett. A negyvenes évek elején a kapitalista elemek nálunk a gyarapodásnak már olyan fokát érték el, hogy lényeges változás állott be az előző évtizedek viszonyaival szemben. A kivitelfejlesztő tervek már nem kerülhettek a hivatalok akta-temetőibe, és a sikertelen próbálkozások sem marad­hattak folytatás nélkül. Ami korábban időelőttinek, sőt ábrándnak lát­szott, most már reálisabb alapokra támaszkodhatott. A belső piac ki­szélesült. A nagyiparban fokozódott a gőzgépek alkalmazása. A dunai gőzhajózás nagy árutömegeket mozgatott meg, és a vasútépítési tervek a megvalósuláshoz közeledtek. Az addigi hitelélet pariagából felbukkant a két milliós alaptőkéjű Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, és a kapi­talisztikus gazdaság a kereskedelmi és váltótörvények formájában meg­kapta az addig hiányzott jogi felépítményt. A gazdasági haladás pozitív tényeivel szemben azonban negatívu­mot jelentett a magyar termények kedvező értékesítését gátló kereske­delempolitikai nyomás fokozódása, főként pedig a leghosszabb sugarú piackörre utalt két legfontosabb termény, a gyapjú és a dohány kivite­lének pangása, sőt visszaesése. 51 Bár a gyapjúkivitel árnyalati emelke­14 Tanulmányok Budapest múltjából 209

Next

/
Oldalképek
Tartalom