Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gyömrei Sándor, Az első pesti kereskedelmi részvénytársaság : A Magyar Kereskedelmi Társaság

üzlet nem lehet egyes egyéni kereskedő vállalkozása, minthogy legalább félmillió forintot kell összehozni.

28 Az 1802-i országgyűlésen az »egybe gyűlt belátó és hazafias szellemű férfiak a tervet nagy tetszéssel fogadták«. A javaslat szerint a társaság megalakítása céljára ezer részvényt bocsátanak ki, 500 ezer forint névértékben. Rövidesen kiderült azonban, hogy nálunk lehetetlen egy ilyen részvénytömeg elhelyezése. Ezután Schwickland egy olyan finanszírozási tervet dolgozott ki, ami példa nélkül áll a kapitalizmus történetében. Az osztalék papírnak a sorsjátékkal való kombinálását kellett elhatározni, hogy érdeklődést lehessen kelteni a részvények iránt. Egy-egy részvény 50 sorsjegyre oszlott volna, azzal az ígérettel, hogy minden darabra legalább 100% nyeremény esik.

29 Részvénytőke jegyzés 10 Ft-os címletekben, nemcsak osztalék ígéret, hanem nyeremény kilátásba helyezése is : elég jól jellemzi a magyarországi tőkehiányt. A célt azonban még így sem érték el. Három év múlva az országgyűlésen a király »különös kegyére« hivatkozással részvényjegyzésre bocsátottak ki felhívást, most már lutrijáték nélkül. A magyar és osztrák arisztokrácia jegyzésére számítva 300 000 Ft-ot gondoltak összehozni. A felhívás azonban csak 95 000 Ft-ot eredményezett annak ellenére, hogy a prospektus fix kamatot is ígért az osztalékon kívül, az első évben 16, a harmadik évtől kezdve 12%-ot. Tanulságos az aláírók jegyzéke, a király 10 000, Grassalkovich herceg 3000, az Eszterházy család három tagja összesen 7500 Ft-ot jegyzett, az egész magyar arisztokrácia mindössze 25 000 Ft-ot. A polgári elemet csupán a pesti és budai országgyűlési követek képviselték egy-egy részvénnyel, ezenfelül akadt egy szentpétervári kereskedő is (L,ivio testvérek) hat részvény jegyzésével.

30 A részvényjegyzés magyarországi sikertelensége hozta magával, hogy a társaság vezetése az osztrák arisztokrácia kezébe került. De tőkehiány miatt még 1806-ban sem tudott véglegesen megalakulni. Berzeviczy Gergely, a magyar-északi kereskedelmi kapcsolatok zászlóvivője éles bírálatban részesítette a szabályzatot.

31 Bécsből lehetetlen a vállalatot vezetni. Nem fog sikerülni a vállalkozás, ha a 12%-os osztalékon felüli nyereség az igazgatót illeti meg. A vállalat hosszantartó alakulási vajúdása közepette véget ért a magyar borok oroszországi kivételes elhelyezési lehetősége. Az 1807-ben megkötött tilsiti béke után a francia borok újból elfoglalhatták vezető helyüket az orosz piacon és így a terv nyilvánosságra hozatala idején még valóban komolynak látszó üzleti kilátások megsemmisültek. A leggazdagabb mágnások részvétele, a nagy nyereségkilátás sem biztosíthatta a szükséges tőkék összegyűjtését. A magyarországi tőkeszegénységnek jele ez, bár a vállalkozási forma újszerűsége sem kelthetett bizalmat. Az inflációval párosult háborús konjunktúra rövid lejáratú spekulációinál nem bukkant fel nagyobb tőkekapcsolódásra vonatkozó terv. A háborút követő konjunktúra-visszaesés sem lehetett kedvező ilyen elgondolások megvalósítására. A hosszantartó pangás utóbb több tervet formált kiviteli társaságok alapítására. Ezek közül két terv érdemel kiemelést. Célkitűzéseiben és részben szabályaikban megtalálhatók 203