Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Kosáry Domokos, Pest-Buda és a Kereskedelmi Bizottság 1791-ben

(»Iyent, kendert nevelünk : más nemzet elhordja nagy olcsón, — S bejött vásznáért jól kifej és kinevet«) már az iparosítás kérdésével kapcsolódik, 47 és a kettő együtt még tudatosabban és határozottabban lép fel 1790 nemesi értelmiségi szerzőinél : Decsy Sámuel, Nagyváthy János iratai­ban, Verseghy Ferenc szózatában, elsősorban pedig a Kereskedelmi Bizottság tárgyalásaiban (melynek első szakaszát, külön engedéllyel, az ifjú Berzeviczy Gergely is végighallgatta), és a velük kapcsolatos munkálatokban. Az 1790-es években először bukkantak fel, még kezdeti, fejletlen formában, azok a nagy kérdések, melyekre utóbb 1848, a polgári nemzeti átalakulás adta meg a választ. Az átalakulásban majdan szereplő erők is jelentkeztek már, de szintén csak csíráikban, kifejletlenül. A nemesség és a polgárság még nem a reformkor és 1848 nemessége és polgársága, mely egy frontra hozható Kossuth érdekegyesítési programjában. A nemesség még nagy túlsúllyal feudális, kiváltságaihoz többségében makacsul ragaszkodik, — a polgárság pedig nemcsak erőtlen, hanem maga is hátrafelé kapaszkodik. A találkozás nem mehet úgy és olyan következményekkel végbe, mint Kossuth és Valero Antal meg társainak kézfogása 1842-ben, az első hazai iparműkiállítás idején, midőn Kossuth áttért a védvám politikájára a fiatal magyar ipar érdekében. De a Valerók — ugyanazon családból és foglalkozásban — már félszázaddal előbb is megpróbálták véleményüket megfogalmazni, s e véleményt a többiekével együtt, Forgách, Skerlecz és társaik már hajlandók voltak bizonyos fokig tekintetbe venni a nemesi mozgalom oldaláról. Kétségtelen, hogy a nemesi mozgalom, bár feudális kötöttségeivel gátja, ugyanakkor a gyarmati elnyomás ellenében képviselője, segítője is volt a polgári érdekeknek. Programjában kifejeződött a nemesség és a kereskedő polgárság azon érdekközössége, mely 1790 mozgalmainak egyik jellemzője és bázisa volt, sőt kifejeződtek bizonyos iparfejlesztő törekvések is. Érthető, ha a Bizottságnál visszhangra találtak a legin­kább használható polgári javaslatok. Annak elemzése, hogy Skerlecz, aki az egész beérkezett anyagot feldolgozta és eredményeit nagy munkála­tokban rendszerezte, pontosan mit honnan vett át, márcsak azért is túlmenne e vizsgálat keretein, mert az ország különböző részeiből beér­kező érdekesebb javaslatok sok tekintetben hasonló észrevételeket variál­tak. Mindezeknek, s köztük nem utolsósorbanapestbudai javaslatoknak, együttes hatása az, melyet Skerlecz, és a Bizottság vámügyi előadója : Podmaniczky József eredeti, saját célkitűzései, programja mellett figye­lembe kell vennünk, midőn a munkálatokban olyan főbb pontokkal találkozunk, mint a külön vámigazgatás berendezése (a helytartótanács kereskedelmi osztályának felállításával), és a vámtarifának eddigi alá­rendeltségünk helyett egyenlő felekhez illően kölcsönös tárgyalások útján való, méltányos újjárendezése. A koratavaszi napsütés azonban nemcsak gyengébb, hanem múlé­konyabb is. A mozgalom 1790 tavaszán — a Commentatio írása idején — állott tetőpontján. Az országgyűlési tárgyalásokon előretörő nemesi 10* 147

Next

/
Oldalképek
Tartalom