Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Nagy Lajos, A Terézváros kialakulása

JEGYZETEK 1 Gárdonyi Albert, A ferencvárosi pxisztatemplom. Tanulmányok Budapest múltjából. I. köt. Bp. 1932, 50—60 — Belitzky János, 100 év a pesti határ életéből, 1663 tájától 1756 tájáig. Tanulmányok Budapest múltjából. III. köt. Bp. 1936, 111—156. — Belitzky János, Adatok Budapest koraközépkori helyrajzához. Tanulmányok Budapest múltjából. VI. köt. Bp. 1938, 62—102. — Gárdonyi Albert, Középkori települések Pest város határában. Tanulmányok Budapest múltjából. VIII. köt. Bp. 1940. 2 Salamon Ferenc feltételezi ugyan Oláh Miklós szavai nyomán, hogy Pestnek is voltak a középkorban külvárosai, s ezek elhelyezkedésének meghatározásával is próbálkozik (a mai Kazinczy, Szentkirályi, Köztelek utcák vonala és a Rákos-árok között), azonban szellemes konstrukciójának elfogadható bizonyítékai nincsenek. (Budapest története. Bp. 1885, II. köt. 591—592.) 3 1. sz. Áll. Ltár. Pesti tanácsülési jkvek, 1699. ápr. 28. 4 1. sz. Áll. Ttár. Pester Correspondenzbuch 1699—1700. 40. 1. : Pest város tanácsának jelentése a kamarai adminisztrációhoz külváros építése tárgyában, 1699, máj. 2. 5 Gárdonyi Albert, A ferencvárosi pusztatemplom. Tanulmányok Budapest múltjából I. köt. Bp. 1932, 59—60. — Figyelembe véve azonban, hogy amikor az udvari kamara 1696-ban a városnak átengedte az »őede gebäu« környékét, nem határozta meg, hogy ezek a város határának mely pontján feküdtek, s mivel az átengedéssel egyidejűleg az itt levő jó és friss vízről beszélt, melyre a városnak nagy szüksége van (1. sz. Áll. Ltár. Pesti Ltár. Intimata a. a. 132), fel kell vetni azt a lehetőséget, hogy a külvárosalapítást a XVIII. század folyamán bő és jó vizéről közismert Illés-kútja közelében tervezték. — Nem hozható ugyan a külvárosalapítással közvetlen összefüggésbe, de meg kell említeni, mint lehetőséget az 1711-ben felépített Rókus-kápolnát is, amelynek helyén egy cella trichora alakú kis kápolna állott a középkorban (Schoen Arnold, A pesti szent Rókus kápolna. Bp. 1938, 3, 18.), s melynek romjait 1711-ben a pestis járvány alkalmával »őden Kirchen«-nek neveztek (1. sz. Áll. Ltár. Pesti Ltár. Intimata a. a. 1102. 1711. aug. 26), s itt állottak —• »hinter das alte gemauer« — a vesztegzárasok barakkjai (»wo der Contumazisten hütten stehen« — 1. sz. Áll. I/tár. Pesti I/tár. Intimata a. a. 1105. 1711.szept. 5). 6 1. sz. Áll. Ltár. Pester Correspondenzbuch 1699—1700. 41. : Pest város tanácsának ismételt jelentése és panasza a kamarai adminisztrációhoz a külváros tárgyában, 1699. máj. 9. és 14. között. 7 Salamon Ferenc, Budapest története. Bp. 1885, II. köt. 579. 8 Fekete Lajos, Budapest a török korban. Bp. 1944, 100—109. 9 Győrffy István, Telekformáink. Földrajzi Közlemények (1935) 231. 10 1. sz. Áll. Ltár. Pesti 1696-os összeírás. 11 1. sz. Áll. Ltár. Budai Ltár. PortionsAnschlag 1701. —A pesti XVII. századvégi állattenyésztés jelentőségére egyébként más vonatkozásban már Belitzky János is figyelmeztetett (100 év a pesti határ életéből. Tanulmányok Budapest múltjából. III. köt. Bp. 1934.) 12 1. sz. Áll. Ltár. Pesti Ltár. Intimata a. a. 701. és 898. 13 1. sz. Áll. Ltár. Pesti Ltár. Intimata a. a. 1153. 14 Salamon i. m. II. köt. 593. 15 A lakosság növekedésére, foglaUcozási megoszlására és bizonyos fokig a differenciálódásra is 1. : Orsz. Ltár 1715. és 1720. évi országos összeírás, Pest, — Szabó Krvin Könyvtár : Bq. 339/51. Conscriptions Lista einer Ehrsammen Burgerschaft der königl. Frei Stadt Pest von 1-ten 9bris 1735 bis lezten 8bris 1736 betreffend. —• A vásárok látogatottságának növekedésére következtetni lehet a Pest városi számadáskönyvek (1. sz. Áll. Ltár.) adataiból. A vásárjövedelem (von dem Vieh-trüb oder Standt Geldt) 1703—1704 évben 721 Ft 25 dénár volt, 1719—1721 évben 3794 Ft 6 dénár, 1730-ban 4999 Ft 26 dénár. 16 Belitzky i. m. 142. 116