Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)
Nagy Lajos, A Terézváros kialakulása
a Hajós utcától a Nagymező utcáig való meghosszabbítása. A következő majorság, mely felosztásra került, az 54. sz., a 49. sz. majorság mellett, ettől északra terült el. Ennek a felosztása az előző majorságéhoz hasonló ütemben ment végbe, tehát az itt legkorábban, 1746-ban, ill. 1749-ben felépült 301. és 309. sz. házak telke oszlott fel 1746 és 1757 között 13 részre. A többi itteni majorságot csak jóval később osztották fel. Az 50. sz. majorság, mely a mai terézvárosi templommal szemben terült el, csak 1772 körül került felosztásra, amikor is Fürster Illés 1200 Ft-ért Miszlaab Józseftől megvásárolta. Fürster két esztendő alatt 7 kis részt eladott 840 Ft-ért, s a maradékot 1774-ben eladta 1000 Ft-ért. Tehát 640 Ft-ot keresett a parcellázáson két esztendő alatt. 57 — Az itt elterülő 51. és 70. sz. majorság területét csak 1786 körül osztották házhelyekre (1. 1123—1125. sz. házak). Ezeknek a majorságoknak a felosztása az utcahálózat kialakítására nem volt jelentős hatással, legfeljebb két utcának, a szántóföldek területe felosztásakor keletkezett Ellenbogen Gassenak és Kralle Gassenak a Nagymező utcáig való meghosszabbítását eredményezte. Városfejlődési szempontból a jelentősége az, hogy míg a kertek negyedére a kezdeti időben a szétszórt település volt jellemző, itt a felső majorságokon túli településhez hasonló zártabb település keletkezett, a szántóföldek és a Rákos-árok menti majorságok közvetlen közelében. S ez a jelentősége az itteni néhány szántóföld korai felosztásának is. A szántóföldek közül először a Wuda-szántó került felosztásra 1764 körül. A szántó a Hajós utcára dűlt, s a felosztása után rajta keletkezett 506—517. sz. házak megközelítésére egy részét utcának hasították ki. így a mai Paulay Ede utca és Bajcsy-Zsilinszky út sarkán volt Reschféle majorságról elnevezett zsákutcát, amely ekkor még csak a 419— 420. sz. telekig tartott — s később e telkek tulajdonosáról, Krall Ádámról nevezték Kralle Gassenak — a Hajós utcáig megnyitották. Ez a keskeny utca, miként a Balla-térképen még jól szemlélhető, a 419. telek után kiszélesedett, tehát már városrendezési szempont is érvényesült az utcanyitásnál. 58 1768-ban a volt Wuda-szántóval szomszédos Boros János-féle szántót osztották fel. Mind a Wuda, mind a Boros-szántó vásárlói között egyetlen egy polgárt vagy olyant, aki később polgár lett, nem találunk. A Boros-szántó felosztásával vált szükségessé, hogy a Hajós utcáról a Rosenwirth-majorhoz vezető dűlőutat — a későbbi Ellenbogen Gasset — utcává alakítsák át. Az Ellenbogen Gasse másik oldalán elterülő 107. szántó felosztására csak 1782 körül került sor. Ekkor történt a 105. és 106. szántóföldek között, az országúttól a Hajós utcáig a Rättig Gasse (Retek utca) megnyitása is. A 103—106. szántók területének nagysága a XVIII. században nagyjából változatlan maradt, hiszen csak a 104. és 105. szántónak a Hajós utca felőli végén mértek ki néhány házhelyet 1777, illetve 1780 körül. E szántók területét azonban a század vége felé kertnek használják. 8 Tanulmányok Budapest múltjából 113
