Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Nagy Lajos, A Terézváros kialakulása

felében szűnt meg, amikor az itteni kertekben és szőlőkben házakat építettek, majd a nagy házkerteket felosztották, s ezután alakult ki a zsákutcának a megnyitásával a Kismező utca. Ez a zsákutca egyébként már 1740 körül is létezhetett, mert ekkor épült fel a 108. és 109. kertek között a 263. sz. ház. A terézvárosi kertnegyedben az utcák megnyitására a kertek kisebb telkekre való felosztása idejétől, tehát az 1740-es évektől kezdve került sor. Természetesen nem minden kertet parcelláztak fel apró, néhány száz öles háztelkekké, s különösen nem egyszerre. A kertekből lassan-lassan eladogattak vagy hozományul adtak kisebb részeket, és igen kevés volt azoknak a kerteknek a száma, melyek rövid idő alatt töredeztek szét apró részekre. Ilyen a Boros-féle kert felosztása 1760—1763 között 14 kis, 100—200 öles házhelyre. Ez a parcellázás a Dob utca és Majakovszkij utca között új utca nyitását is eredményezte. Az utca neve sokáig Neue Gasse volt, s csak később nevezték el a Kereszt utcáról, melynek tulajdonképpen folytatása volt, Kis Keresztutcának.—Ilyen a Bobics- s Jambricskó-féle kert, illetve nagy háztelek felosztása 1762—1764 között, melynek eredménye volt az Akácfa utca — Dohány és Dob utca közötti — szakaszának megnyitása. Az utcának főleg a jobb oldala fejlődött, a másik oldalon még a század végén is főként szőlőskertek voltak. A Nyár utca körülbelül 1765 körül keletkezhetett, amikor egyrészt Glas Márton 109. sz. kertjének (732—734. sz. házak), másrészt a 107. és 108. sz. kerteknek a felosztására sor került (747., 773., 789— 790. sz. házak). — A Diófa utca kialakulása a Dob utca felől kiinduló zsákutcából történhetett 1760 körül, ugyanis az 558—560. sz. telkek kialakulását követnie kellett a zsákutca megnyitásának is. Ennek az utcának a Dob utcától a Majakovszkij utcáig terjedő szakasza 1770 után alakult ki, az 50., 51. és 52. sz. kertek felparcellázása alkalmával. S ha még megemlítjük, hogy a Mező utcának a Majakovszkij utcától a Dob utcáig terjedő szakasza 1755 után keletkezett, a 135. sz. és még néhány másik kert felparcellázása révén, akkor be is fejeztük azoknak az alaprajzot módosító változásoknak az ismertetését, melyeknek oka a kertek közötti építkezés megindulása, s főleg a kertek egy részének apró háztelkekre való felosztása volt. A kertnegyed beépítésével kapcsolatban csupán azoknak az adatoknak az említésére szorítkoztunk, amelyek az utcahálózat megváltozását eredményezték. Itt a kertnegyedben a XVIII. század folyamán 251 ház épült fel, s ezeknek túlnyomó többsége (210) egészen kicsiny : 50—300 öl nagyságig terjedő telkeken. Ezeken a kis telkeken főleg zsellérek, napszámosok, segédek telepedtek meg. A nagyobb területeken, tehát a felosztatlan kertekben felépült házak tulajdonosai polgárok s nemesek (Eszterházy, Orczy, Haller, Majtényi) voltak. Ezek a házak legnagyobbrészt a város falaihoz közelebb eső kertekben épültek, főleg a mai Kazinczy utca és a Tanács körút között. A kertnegyedben elhelyezkedő néhány majorság területe a XVIII. század folyamán érintetlen maradt. S a század végén találunk ebben a negyedben még jócskán olyan 111