Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Nagy Lajos, A Terézváros kialakulása

attól egy esztendő múlva elveszik, s azt a városi tanács egy másik pol­gárnak adja. 49 A tanács rendeletének meg is lett a foganatja : a harmin­cas években már szép, rendezett kertek voltak ezek, deszka- vagy sö­vénykerítések mögött gyümölcsösök, szőlők, 50 s bennük itt-ott pincék és présházak. 51 A kertek nagysága különböző, néhány holdas kert is volt, s volt pár száz öles is. Az ismertek nagyságából következtetve több mint 100 kertnek kellett a Terézváros e részén lenni. Ezeket a kerteket felső­kerteknek nevezték, s a közöttük húzódó Dob utca legkorábbi neve ezért Ober Gartten weg. S ennek az utcának az Akácfa utca után ma is meglevő elkanyarodasanak az oka valószínűleg az, hogy az útnak az Akácfa utcán túli szakasza csak 1737 után keletkezett, mikor a már említett szántókat kertekké osztották fel. A Kertész utcán túli szakasza pedig még később alakult ki, de csak a Rákos-árok vonaláig tartott. Több útról ebben a legkorábbi időszakban nincs tudomásunk. A kertek fekvésének vizsgálata alapján feltételezhetjük, hogy az általában függő­legesen tagolt kertnegyedben (tehát a kertek a mai Tanács körúti rész kivételével a Majakovszkij utcára, Dob utcára és Dohány utcára dűl­tek) a kertek között vezethettek gyalogutak, s ezeknek a csapásain alakultak ki a későbbi időben e negyed keresztutcái. * Mindezeket figyelembe véve vizsgáljuk meg, hogyan alakult ki a kertek, majorságok, szántóföldek területén a XVIII. században az a Terézváros, mely a század végére Pest legnagyobb külvárosa lett. Vizs­gáljuk meg a sok apró adatból kihámozható és megállapítható jellegze­tes városfejlődésnek idő-, és ami ezzel a jelen esetben együtt jár, térbeli egymásutániságát. Ennek az idő- és térbeli egymásutániságnak az üteme a gátat egymás után több helyen átszakító folyó képéhez hason­latos. A település a kertekben indult meg, majd hamarosan sor került néhány majorság felosztására, s egy pár év elteltével a szántóföldek egy részére is. Maradtak jócskán foltok, amelyeket csak évtizedekkel később ért el a városépítési hullám, — mint ahogy a megáradt folyó is csak bizonyos idő után önti el a magasabban fekvő területeket. Szigorú, kivételeket nem tűrő szabályai a településnek nincsenek. Van üteme, s ennek idő- és térbeli fázisait ha kezdetben, a település megindulásánál figyelemmel is tudjuk kísérni, később összefolynak : időben leginkább, és sokszor térben is. 52 Az első terézvárosi házak legnagyobbrészt a kertek között épültek fel, mégpedig egyrészt a váci kapun kívül, a marhavásártér felé, a váci országútnak a Majakovszkij utca és Paulay Ede utca közötti szakaszán (3, 4, 5, 6. sz. házak), másrészt a felső kertek negyedében széjjel­szórva. A 8. sz. ház a Majakovszkij utcában, ott, ahol most a Kazinczy utca sarka van, a 10. sz. a Dohány utcában, a mai Akácfa utcai sarkon, all. a Hatvani országúton, a Nyár utca sarkán. Kivétel a kerti 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom