Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Nagy Lajos, A Terézváros kialakulása

A Rákóczi-szabadságharc után tehát lényegesen megváltozott a pesti határ képe. A mai külső lipótvárosi részen, a Hausenfangnál, s a mai Zugló egyik részén, a Türkische Schildwachton pesti polgárok szántóföldjeit találjuk, homoksivatagtól körülvéve, kijjebb — a Rákospatak áradásos vonala mellett — a réteket. A fallal körülzárt várost pedig széles félkörgyűrűben vették körül a kertek, szántók és majorságok. A félkörgyűrű határát megszabta a futóhomok, s amikor 1771-ben a pestis elleni védekezés céljából a várost árokkal vették körül (ez az ún. Iyiniengraben),

20 tulajdonképpen határozott vonalat húztak a termékeny és terméketlen terület között. Jóllehet a polgárság a pesti határban minden művelhető földet lefoglalt magának, s ezen kívül még pusztákat is béreltek, s így a földművelés és az állattenyésztés sokkal nagyobb méretű volt, mint a Rákóczi-szabadságharc előtt, mégsem ez vezetett ekkor közvetlenül külváros-alapításra. A vásárok jelentőségének növekedése, a Kúria Pestre való helyezése,

21 tehát Pestnek forgalmi központtá való alakulása, az ipar és kereskedelem erősödése s ezzel párhuzamosan a földművelésnek, szőlőművelésnek és az állattenyésztésnek az adott szűk keretek között való viszonylag nagyméretű kifejlődése — és mindezek következményeként a város lakosságának növekedése és differenciálódása — együttvéve ezekben találjuk meg a külváros alakulás okait, s a külváros fejlődésének meghatározóit (kerékkötőit és lendítőit). A város növekvő számú lakossága 1730 körül már nem fért el a város falai között, s ennek a jelenségnek a felismerése vezette a városi tanácsot arra a gondolatra, hogy a mai Józsefváros területén, a Horváth Mihály tér környékén házhelyeket osszon ki. így alakult itt ki az úgynevezett Lerchenfeld, Pest első külvárosi települése, ahol már 1733ban 91 ház állott.

22 A város falain kívül való letelepedés azonban a tanács kezdeményezése nélkül is, a lerchenfeldi településsel egyidejűleg megindult. A kertek között minden rendszer nélkül, majd itt, majd ott (in denen gärtten in keine Ordnung sondern bald da, bald dort)

23 — bár eléggé lassú ütemben — megkezdődött a település. Az 1733-ban elkezdett külvárosi telekkönyvben a 91 lerchenfeldi házon kívül már 11 olyan házat is nyilvántartottak, amely a később felső külvárosnak nevezett területen volt. így indult meg a pesti külvárosok kialakulási folyamata, eleinte eléggé akadozva, a tanács és a választott polgárság akadékoskodásainak kíséretében, de feltartóztathatatlanul. A választott polgárság 1736-ban már hiába követelte, hogy a tanács tartassa be azt az egy esztendővel azelőtt kiadott rendeletét, hogy a városon kívül több házhelyet ne oszszanak ki,

24 a folyamatot megállítani nem lehetett. A tanács és a választott polgárság vitája a pesti külváros-alakulás néhány problémáját igen élesen megvilágítja. A vitát a külváros kérdéséről a választott polgárság indította el, amikor 1741-ben annak az elrendelését javasolta a tanácsnak,

25 hogy a külvárosban olyanok ne építhessenek házat, akik még nem szerezték meg a polgárjogot (die 100