Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Baraczka István : Buda főváros első törvényhatósági közgyűlésének megalakulása. 1848

250 BARACZKA ISTVÁN ha pedig ez ünnepnapra esnék, a következő napon. Ha akár a rendes, akár a rendkívüli közgyűlés egy nap alatt be nem végződnék, az mindaddig folytatandó, amíg valamennyi közgyűlési tárgyat le nem tárgyalták, és az előbbi napon szerkesztett jegyzőkönyv a következő napon egész terjedelmében fel nem olvastatott. Közgyűlést kell tartani akkor is, ha az előző napokról fölvett jegyzőkönyvek hitelesítésén kívül egyéb tárgy nem lenne. A közgyűlések jegyzőkönyveire fordított különös gondosságuknak köszönhetjük, hogy a budai törvényhatósági közgyűlés eseményei és határozatai világosan és bőven rendelkezésünkre állanak. Megismerhetjük ezekből a törvényhatósági közgyűlések rendkívül sokágú munkáját, amelyet azonban a 48-as események kedvezőtlen fordulata után megváltozott viszonyok és a felsőbb intézkedések megszakítottak. Baraczka István JEGYZETEK. A tanulmány adatainak zömét egyetlen iratcsomó szolgáltatta, miért is mellőztük a reá vonatkozó esetenkénti hivatkozást. Az első budai törvényhatósági közgyűlésre vonatkozó iratokat Budapest székesfőváros levéltára őrzi : Budai lajstromozatlan iratok 1848. Közgyűlési csomó. A tanulmányban szereplő minden adat, amelynél magában a szövegben közelebbi megjelölés nem található, ebből az iratcsomóból való. Esetenkint és részletesen megjelöli maga a szöveg a tanácsülési és közgyűlési jegyzőkönyvekből vett forrásanyagot. A jegyzőkönyvekre vonatkozólag megjegyezzük, hogy 1848 június 5-e előtt a tanács és választott polgárság közös üléseire vonatkozó jegyzőkönyvek a budai tanácsülési jegyzőkönyvekben találhatók, bár az említett közös ülést közgyűlésnek nevezik és a reájuk vonatkozó jegyzőkönyvet közgyűlési jegyzőkönyvnek. 1848 június 5-től a törvényhatósági közgyűlés önálló jegyzőkönyvet vezet, amelyet szintén Budapest székesfőváros levéltára őriz : Buda főváros törvényhatósági közgyűlésének jegyzökönyve (1848) néven. A választott tisztviselőkre és képviselőkre vonatkozó adatokat két forrásból merítettük : a) Buda főváros polgárkönyvei. b) Az 1848. évi törvényhatósági közgyűlés választói névjegyzékei. Mindkét forrás Budapest székesfőváros levéltárában található az említett jelzéssel. A forrásra maga a szöveg félre nem érthető utalással szolgál.