Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
78 KOVÁCS I^AJOS is jelölhessenek. Kénytelenek lesznek tehát a szabályoknak meg nem felelő egyéneket is jelölni, ezeket pedig magukhoz közelebb állóknak tekintik a választók és szívesebben adják rájuk szavazatukat. A kormányszékek nem találták alaposnak a tanács aggodalmát és rámutattak arra, hogy az előírásoknak meg nem felelő egyén megválasztása esetén módjukban áll az esetleges szabálytalanság orvoslását kérni. 225 ) Kétségtelen, hogy Mosel bíráskodása alatt a tanács komolyan foglalkozott azzal, hogy kellő gyakorlattal és képzettséggel bíró egyének kerüljenek a megürült tanácsnoki székekbe és maga Mosel is pártfogolta az ügyet. Ezt a célt különféle eszközökkel igyekeztek elérni. Választások alkalmával rendszeresen jelölték a választópolgárok testületének és a külsőtanács tagjainak megválasztásakor a tanács alá rendelt tisztviselőket, akik már rendelkeztek bizonyos képzettséggel és gyakorlattal is bírtak. Sajnos, a választók elárulták azt, hogy nem értenek egyet a tanács célkitűzéseivel. Az 1759. évi választáskor maga Mosel közölte az irodában tartózkodó tisztviselőkkel, hogy a választópolgárok ellenállásán megtört az a fáradozásuk, hogy őket a tanácsnokság felé vezető úton elindíthassák. 226 ) További eszközül szolgált a cél elérésére a magasabb tanulmányi képesítés helybeli megszerzésének lehetővé tétele. Mosel bíráskodása alatt állították fel a pesti jogi szakiskolát, mellyel a helybeli ifjúságnak módot akartak nyújtani arra, hogy minél nagyobb számban szerezhesse meg a jogi képesítést. 227 ) Jóval később a jogi szakiskola fenntartását ellenzők azt a hírt terjesztették, hogy az intézményt az egyik tanácsnok fiának a kedvéért létesítették. 228 ) Scopek tanácsnokra vonatkozott ez a célzás, akinek valóban nagy volt a befolyása tanácsnoktársaira. Kzt a megállapítást, legalább is teljes egészében nem fogadhatjuk el. Bitekintve attól, hogy olyankor hangzott el, amikor Scopeknek és az egész tanácsnak szenvedélyesen bírálták a ténykedéseit, kétségtelen, hogy a kérdésben egyéb tanácsnokok és a város sok polgára érdekelve voltak. A jogi szakiskola felállításában inkább egy olyan folyamatnak a teljes kifejlődése ismerhető fel, melynek első határozott jele már Parti bíráskodása idején megmutatkozott. Már akkor buzdította a tanács a helybeli ifjakat a jog tanulására. 229 ) Később Mosel tanácsnokká választásakor az az óhaj jutott kifejezésre a tanácsban, hogy a városi tisztségeket a helybeli ifjak igyekezzenek elnyerni. 230 ) Minthogy pedig az 1751. évi tisztújítási rendelet azt írta elő, hogy az állásokat tanult emberekkel töltsék be, és ezt az intézkedést a tanács helyesnek találta, de meg is felelt már korábban kifejezett elgondolásainak, a tanács a jogi szakiskola felállításával említett céljait legmegfelelőbben mozdította elő. Moselnek kétségtelenül nagy az érdeme abban, hogy bíráskodása alatt komoly lépéssel haladt előre a tisztviselőképzés ügye. : Annak a nézeteltérésnek, mely az 1759. évi tisztújításkor felmerült a tanács és a választók között, kétségtelenül szerepe volt abban, hogy Moselt ez alkalommal nem választották meg bírónak. 231 ) Viselnie kellett annak a következményeit, hogy a választás alkalmával nyíltan kiállt a képzett tisztviselők érdekében. Csak egyéni jótulajdonságainak, főleg megnyerő modorának köszönhette, hogy nem sok idő múlva megenyhült vele szemben a közhangulat. A legközelebbi tisztújításon, amely a szokástól
