Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
74 KOVÁCS I<AJOS aki kisebb ügyeiket intézte. 182 ) A kültelki házakat telekkönyvbe foglalták, biztosítva ezúton a város pénztárának a telekkönyvi illetékeket. Sajnos, a kortársak, köztük Parti sem vette észre a város további fejlődésének jelentőségét, és a tanács 1741 januárjában megtiltotta újabb külvárosi házak építését. 183 ) Parti képzett ember volt, és az általa képviselt magasabb életszemlélet a tanácsra is jó hatással volt. Ez tükröződik vissza a tanács egyik határozatában, mely legrégibb emléke annak, hogy a polgárok fiait tudatosan buzdították magasabb képzettség megszerzésére. A tanács ugyanis 1737-ben egy polgársorból származó ifjúnak jogi tanulmányok végzésére pénzbeli támogatást szavazott meg, intézkedésének indokolásához pedig hozzáfűzte, hogy eljárása remélhetőleg serkentőleg hat majd más polgárok gyermekeire is. 184 ) 1741-ben teljesült Partinak az az óhaja, hogy megválhassék a bírói széktől. Ekkor nyugalmasabb napok köszöntöttek rá. 185 ) Régi tekintélye azonban továbbra is csorbítatlan maradt, és polgártársainak szeretete ezután sem fogyatkozott meg irányában. Az 1749. évi tisztújításon ismét ő nyerte el mint bírójelölt a legtöbb szavazatot, ekkor azonban csak rövid ideig állt a város élén. 186 ) 1750 március 4-én vezette utoljára a tanácsülést, kevéssel utóbb meghalt. 187 ) Felesége, Wolff Anna Borbála már korábban elhunyt, gyermekük nem maradt. Végrendeletében felesége testvérét, Wolff Johannát és annak férjét, Mosel Józsefet, a város akkori telekkönyvvezetőjét tette örököseivé, hálából azért, hogy sógornője önfeláldozóan ápolta feleségét halálos betegségében. 188 ) Kerschbaumer Tóbiás Budán született. Először a budai tanácshoz fordult alkalmaztatásért, amely 1718 március 17-én j áruinokká választotta. 189 ) Úgy látszik, a budai városházán nem jól érezte magát, mert április 29-én már a pesti tanácsot kérte, hogy alkalmazza. A pesti tanács próbára akarta tenni, hogy megtudja, komoly-e az elhatározása. Oly értelmű határozatot hozott tehát, hogy egyelőre nem fogadja szolgálatába és közelebbről meg nem határozott ideig tartó várakozást kívánt tőle. Hangsúlyozta, hogy döntésével nem akar elébevágni a Budán netalán megnyíló szerencséjének. 190 ) 1718 szeptember 27-én végre megkezdhette szolgálatát a pesti városházán járuinoki minőségben. Alkalmazásakor felhívták, hogy gyakorolja a latin és német írást. Fizetését egyelőre évi egy rend ruhában állapították meg. 191 ) Szándéka komolyságát eléggé bizonyította, hogy még ezzel az igen szerény díjazással is megelégedett. 1719 december 11-én irnoki címet kapott. 192 ) 1720-ban pénzbeli fizetést is adtak neki : évi 60 forintot. 193 ) Közel nyolc évig szolgált már Írnokként, mikor 1727 augusztus 1-én árvaszámvevővé választották. A városi közigazgatás akkori kezdetleges viszonyait világítja meg az, hogy az irodai munkákban továbbra is részt kellett vennie. 194 ) Kitartó munkájával lassanként a tanács bizalmába férkőzött. 1729ben, amikor a polgárjogot is megkapta ingyen, munkahelyét a tanács helyiségében jelölték ki. Ezúton módot adtak rá, hogy gyorsabban szert tegyen a feladatai ellátásához szükséges jártasságra, mert így. végighallgathatta
