Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
72 KOVÁCS LAJOS 1707-ben tartott megyegyűlésen a város kiküldötteitől számon kérték, hogy milyen címen foganatosít végrehajtást a városkapitány a város területén kívül. A tanács ez ügyben elhárította magáról a felelősséget és oda nyilatkozott, hogy a hatásköri túllépésért kizárólag Neander felelős. 164 ) Ennek az ügynek az elsimítása után Neander hosszabb ideig nem játszott jelentősebb szerepet. A közfigyelmet akkor terelte magára ismét, mikor a város Proberger örököseitől meg akarta venni a sörfőzőt. E célra Neander 6000 forintos kölcsönt adott a városnak 6%-os kamatra. Ezzel megnyerte polgártársait, akik már régóta kívánták, hogy a városnak legyen sörfőzője. 165 ) 1723 április 24-én, Sauttermaister lemondása után bírájukká választották, tisztét azonban csak egy cikluson át tartotta meg. 1725-ben nyomós okokra hivatkozva maga kérte, hogy ne válasszák meg újra. Óhaját a választók magukévá tették. 166 ) A bírói tisztségről való lemondását négy évvel élte túl. 1729 elején halt meg mint a város kapitánya és tanácsnoka. 167 ) Parti Gáspár Antal volt Pest város bírái közül az első, aki már tanácsnokká választása előtt is rendszeres tisztséget töltött be a városnál. Mikor a pesti tanács elsőízben lépett vele kapcsolatba, Bécsben élt és ügyvivői megbízatásokat vállalt, vagyis eljárt a kormány hatóságoknál megbízói ügyeiben. Pest ügyvivőjévé az 1718 december 12-én tartott tanácsülésen választották meg. Ugyanekkor fáradozásai díjazása fejében évi 50 tallért szavaztak meg neki. 168 ) Jóllehet alig található adat ügyvivői minőségben teljesített szolgálatairól, teendőit kétségkívül a legnagyobb megelégedésre látta el. Ezt eléggé bizonyítja, hogy amikor Mosel Antal János szindikus halála után sor került az elhunyt helyének betöltésére, az 1721 november 29-én tartott jegyzőválasztás alkalmával a jelenlevő tanácsnokok szavazataiból hét esett Partira. A szavazás alkalmával csak egy tanácsnok nem foglalt állást mellette és csak általánosságban nyilatkozott, mondván, hogy nyelvekben járatos és a város jogait ismerő egyént kell jegyzővé választani. Parti járandóságait úgy állapították meg, hogy fizetése nem lehet több 300 forintnál, ezt azonban kiegészítik az irodai járulékok és tisztességes természetbeni lakás. 169 ) Parti, aki a jelek szerint már korábban is számított erre az állásra, rövidesen Pestre utazott és december 20-án letette a jegyzői esküt. 170 ) A tanács úgy határozott, hogy a megválasztandó jegyző csak az ügyeket ismertetheti a tanácsüléseken, a szavazásban nem vehet részt. 171 ) Parti annyira hasznavehetőnek bizonyult, hogy a tanács igyekezett túltenni magát korábbi határozatán. Ezt akképpen oldotta meg, hogy 1722 február 20-án vele töltötte be elődje tanácsnoki helyét. Ettől kezdve jegyzői fizetése mellett megkapta a tanácsnokoknak járó 100 tallér díjazást is. 172 ) A tanácsnoki szék elnyerése után még nagyobb igyekezettel és buzgalommal dolgozott. A város érdekeit mindig szívén viselte és bármikor készen állott azok megvédelmezésére. A tanács nagyon megbecsülte ügyességéért és sok hasznát látta régi összeköttetéseinek. Ezért küldötte Bécsbe, mikor híre járt, hogy a várost előfogatok, küldöncök állítására és egyéb jobbágyi szolgáltatások teljesítésére akarják kötelezni. Minthogy a várost fenyegető terheket sikerült elhárítania, a tanács hálából 1727 április 18-án érdemeit jegyzőkönyvileg megörökítette és a mellett jutalomban is része-
