Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
PEST SZABAD KIRÁLYI VÁROS VEZETŐT (BÍRÁI ÉS POLGÁRMESTEREI) 63 híresztelték, hogy e miatt a város nagy bevételektől esik el, ami az adózók fokozottabb megterhelését vonja maga után. Híreszteléseikkel sikerült rávenni a polgárok egy részét, hogy napirenden tartsák a sörfőzés ügyét. 1696 szeptember 19-én az elégedetlenek a tanács elé járultak és azt kívánták, hogy vagy szüntesse meg a tanács Proberger sörfőzési jogát, vagy szorítsa őt arra, hogy részesedést fizessen bevételeiből a városi pénztárba, a megelőző évekre visszamenőleg is. A tanács védelmébe vette Probergert. Utalt arra, hogy a várost több ízben támogatta már anyagilag, amennyiben pénzt és fát is adott, mely utóbbinak a pestiek állandóan szűkében voltak. Megállapította a tanács, hogy a panaszt bujtogatásra terjesztették elő, és a bujtogató Kolbacher Mátyás L,ambert volt. Kolbacher eredetileg kamarai szolgálatban állott, harmincadhivatali ellenőr volt és az adminisztráció sokat adott szavára. Az elégedetleneknek az adminisztrációval való kapcsolatára utal az is, hogy küldöttségük egyik résztvevője az a Iyeistner volt, akiről később kitűnt, hogy összejátszott Kurz adminisztrátorral a város békéjének megzavarásában. 72 ) Kétségtelen, hogy Proberger elrágalmazása gyorsan és nem várt mértékben sikerült. Míg 1695-ben és 1696-ban könnyű szerrel diadalmaskodott a bíróválasztáson, 1697-ben 129 szavazatból mindössze nyolcat nyert el. 73 ) Ellenségeit nem nyugtatta meg bukása, és az 1698. évi választás alkalmával, melyet erőszakos úton hajtottak végre, jelölni sem merték. 74 ) A kameralisták mesterkedései azonban teljesen felborították a város békéjét. Pártoskodás ütötte fel a fejét a polgárok sorában, és egymást követték a vádaskodások és erőszakos cselekmények. A sörfőzés kérdésének hánytorgatása a tanács tekintélyét is kikezdte. 1698 elején újra sürgették az elégedetlenek, hogy alapítsanak városi sörfőzőt. Ekkor már ezzel sem elégedtek meg, hanem még azt a kívánságukat is kifejezték, hogy az a polgárok felügyelete alatt álljon és ne a tanácsé alatt. A tanács, mely zokonvette, hogy az adminisztráció által szított mozgalom hatósági jogait is kikezdi, teljes erővel szembefordult az elégedetlenekkel. 7 5 ) Az állandó nyugtalanság miatt az adminisztráció is megdöbbent és egyelőre felhagyott Proberger ellen irányuló mesterkedéseivel. 1699-ben ismét felvette a bírójelöltek sorába. A bíróválasztás alkalmával kitűnt, hogy a város békéjének felborításával nem lehetett megállítani a fejlődés menetét. A választók többsége rájött arra, hogy a kameralisták saját érdekeiket szolgálták azzal, hogy zavarokat támasztottak. Ismét fellángolt a városi önkormányzatért régóta élő vágy, és Probergert újra bíróvá választották. 76 ) Népszerűsége ezután sem csökkent és 1700-ban megint ő lett a bíró. 77 ) Ebben az időben az új szerzeményi szabad királyi városok egymással kapcsolatba lépve láttak hozzá, hogy ősi kiváltságaikat visszaszerezzék. E miatt a budai kameralisták még egy kísérletet tettek, hogy Probergert félreállítsák az útból. 1701-ben kineveztek két tanácsnokot, akik közül az egyik a már említett I^eistner volt, az adminisztrátor terveinek előmozdítója. A bíró választás alkalmával a szokástól eltérően a volt bírót nem jelölték, hanem a két újonnan kinevezett tanácsnokot, a régiek közül
