Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
58 KOVÁCSIAJOS döntését 1688 április 14-én kívánta közzétenni, azonban előre nem látott akadályok, többek között a magyarság képviselőjének, Dalmady Sándornak elutazási szándéka miatt el kellett halasztania intézkedéseit. К helyett, mivel Petschmannt már április 11 -én felmentette teendői ellátása alól, 16-án a bírói tisztséget ideiglenesen Knipperre bízta. 23 ) Az áprilisban elmaradt intézkedések megtételére június 10-én került sor. Werlein ez alkalommal Knippert véglegesen bíróvá nevezte ki, helyettesítésével pedig a szintén kinevezett tanács rangelső tanácsnokát, Dalmady Sándort bízta meg. Ugyanekkor rendtartást is írt elő a városhatóság számára, városi jövedelem biztosítása céljából pedig engedélyt adott városi húsmérés felállítására. 24 ) Knipper, miként Vatula, szintén csak rövid ideig láthatta el a bírói teendőket. A jelek szerint még 1688-ban Győrbe vezényelték, így a bírói szék újra megüresedett. 25 ) Pesten lévő házát néhány évig még megtartotta, 1695-ben azonban, mikor már hadnagy volt, eladta s ezzel megszűnt kapcsolata a várossal. 26 ) Blumenfelsi Herold Henrik Szigfrid volt Pest városának az első olyan bírája, aki kitartott helyén és hivataloskodása alatt sok időt szentelt a város ügyeinek. Herold Bécsből jött Pestre. Korábbi tartózkodási helyén orvosi gyakorlatot folytatott. 1688-ban nyert engedélyt a bécsi kamarától, hogy Pesten gyógyszertárat nyithasson. Ez év február 14-én kelt az a kamarai rendelet, mely meghagyta Werleinnek, hogy utaljon ki Herold számára alkalmas helyet, ahol gyógyszertárát megnyithatja. 27 ) Megérkezése után egy évig nyugodtan élhetett hivatásának és sikerült ezalatt gyógyszertárát kellőkép felszerelni. A polgárjogot még 1688-ban megszerezte. 28 ) Werlein a pesti városházán eddig fennállott zavaros állapot megszüntetését igen fontosnak tartotta és olyan emberre akarta bízni a városi ügyek vezetését, akire állandóan számíthat. Választása Heroldra esett, aki mind ügyességénél, mind ismereteinél fogva kiemelkedett az új telepesek sorából. 1689 február 5-én rendeletet intézett a pesti tanácshoz, amelyben bíróvá nevezte ki. Rendeletében utalt arra, hogy a bírói tisztség gyakori cserélgetése miatt sok rendetlenség és félreértés honosult meg, olyan személyt kell tehát kinevezni, aki kellően minősített és állandóan helyben lakik. 29 ) Az újonnan kinevezett bíró ünnepélyes beiktatása február 9-én ment végbe a tanács és a polgárok jelenlétében. 30 ) Herold megfelelt a beléje vetett bizalomnak és működésével teljes mértékben elnyerte az adminisztráció elismerését. Az 1689-ben elnyert bírói tisztet több mint három évig viselte egyfolytában. Ezalatt nem merült fel ellene panasz, jóllehet hivatalát egyideig nehéz körülmények között látta el. A pestisjárvány Pest és Buda falai között is felütötte fejét és bőven szedte áldozatait. Herold a nehézségek ellenére kitartott helyén és gondosan ügyelt a járvány ellen hozott intézkedések végrehajtására. 31 ) A közügyek intézésével járó elfoglaltságát üzlete is megsínylette, fizetés pedig még nem járt a bírónak. E miatt kérte, hogy mentsék fel a bírói tisztség továbbviselése alól, az adminisztráció pedig teljesítette kérését. 1692 március 31-re tűzte ki az utód megválasztását, de a három jelölt közé Heroldot is felvette. 32 ) Ekkor tűnt ki, mennyire megszerették polgártársai eddigi működése alapján. Jóllehet az adminisztráció rendeletéből
