Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Borsa Béla : Reneszánszkori ünnepségek Budán
22 BORSA BÉIyA Az anya iránti tisztelet és szeretet a király egyik legszebb emberi erénye. Az emberben élő természeti törvényeken kívül erre késztette őt Szilágyi Erzsébet magasztos személyisége is. A Garázda-nemzetségből származó nagyasszony a vallásosság és az erkölcsösség, a határozottság, a kitartó akarat és a politikai éleslátás megtestesítője volt. Ezeket az erényeket oltotta fiába is, akit nem hagyott el uralkodási gondjainak közepette sem. Természetesen őt küldi a király menyasszonya elé egészen Laibachig. A király anyjának jelenléte emeli a pompát, de nem rideg, fagyasztó jelenség — családi meleget áraszt maga körül. Fia esküvőjén ő járul először szerencsekívánataival az ifjú párhoz, »megölelte őket és fülükbe súgott valamit.« 22 ) A nagy ünnepélyeket is együtt üli meg családja tagjaival. Vízkereszt ünnepén ő is azok között van, akik a palotában térdrehullva várják a szenteltvíz áldását. Ott is kitűnik a király mély gyermeki tisztelete édesanyja iránt. A szertartás utáni lakomán nem akart édesanyja előtt inni, hanem csak annak távozása után. 23 ) Ez a jelenet bepillantást enged a budai palota meghitt családi melegébe, ahol az édesanya képe ragyogó magasságban áll a gyermeki tisztelet fényében. Az édesanyán kívül a másik nő, akinek Mátyás a politikában is befolyást engedett, sőt aki később már egészen egyéni politikát is folytatott, felesége, Nápolyi Beatrix volt. A német kódex lapjain életre kel újból ennek a különös, okos és akaraterős nőnek egy-egy lelki vonása. Az új és régi korok közötti átmeneti idők hibáit és vétkeit hordozza magában. Erőszakos, nagyravágyó, intrikus. és szeszélyes. Élete hosszú sorozata azoknak a cselekedeteknek, amelyek állhatatlan, örökké kereső lelkének sötét nyugtalanságából erednek. Meddőségének fájdalmában elüti Corvin Jánost a magyar tróntól, a férjhezmenés reményében II. Ulászlót segíti megkoronázni, ezáltal előkészíti saját maga és a nemzet bukását. Mégis ő a magyar reneszánsz kifejlesztője és a budai udvar magasabb méltóságra emelője. Vele megszűnik az a patriarkális viszony, amely az álruhában országotjáró, szegényembert védő Mátyás és népe között kialakult. A régi közvetlenség helyét etikett foglalja el. Reneszánsz udvari élet kezdődik: finom, csípős, ravaszkodó, könnyed, kedélyes. Ez az új életforma tetszett Mátyásnak, aki Beatrixban a régóta keresett élettársat találta meg. Ellentéteik is későbbi keletűek és mindig elcsitultak. Már a fehérvári mezőn elkápráztatta megjelenése szerénységével és műveltsége mélységével a jelenlévőket. Az általános csodálat méltó adózás volt a nápolyi királyi udvar magas műveltségének, amelynek fénye jutott el Beatrix-szal magyar földre. Az ő nevelése kora nőről vallott felfogásának megfelelően ugyanaz volt, mint a férfiaké. Tanulmányai a zenén, táncon kívül kiterjedtek a filológia ágaira is. Kitűnően megtanult latinul. Erről nemcsak Hans Seybold, hanem majdnem minden életrajzírója megemlékezik. Műveltségével együtt erősödik egyéni öntudata és bátorsága. Ez a lelki vonás nyilatkozik meg abban a tényben, hogy nem riad vissza a háborús magyar élettől és Mátyásnak adja kezét.
