Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Baraczka István : Buda főváros első törvényhatósági közgyűlésének megalakulása. 1848

242 BARACZKA ISTVÁN által választandó képviselők számának városrészek, illetőleg választókerületenkénti elosztását ugyancsak a május 20-i közgyűlés állapította meg. A választókerületek lakosságának számarányához képest a Víziváros 51, a Tabán 42, a Vár 20, a Krisztinaváros 18, Újlak 28, Országút szintén 18 képviselőt választott. A kijelölőválasztmányra történő szavazatok összeszedésével megbízott választmány a közgyűlésben megállapított időben és helyen pontosan összeült. A választók minden zavaró mozzanat nélkül, magas százalékarányban (87-3%) vettek részt a kijelölőválasztmány megválasztásában. A szavazatszedő választmány már május 24-én jelenthette a közgyűlésnek, hogy a jogosult 1809 választó közül 1581 leadta szavazóbárcáját. E választmány május 23-án éjjel 12 órakor fejezte be a szavazatok megszámlálását, amelynek eredményeképpen a tisztújításnál működő kijelölőválasztmány tagjaiul a következőket választották meg : Albert Ferenc, Kreutz Ferenc, Verderber József, Zeitlinger József, Jakobson Károly, Goldinger János, I^inhardt Mátyás, Danczer József, I^ampl Jakab, Strok Ferenc, id. Thoma József és Tóth István. A ki jelölő választmány tagjai közül Jakobson Károly még május 24-én lemondott kijelölőválasztmányi tagságáról. A választmány közgyűléshez benyújtott május 24-i jelentésének mellékleteként az alábbi nyilatkozatot találjuk az iratok között : »Der gefertigte erklärt hiemit, dass er auf die ihm durch Wahl zugefallene Stelle als Mitglied -des Candidations-Ausschusses Verzicht leiste. Ofen am 24. Mai 1848. Carl Jakobson.« A lemondás hátterében meghúzódó okokat és a lemondott választmányi tag pótlását kutatva csakhamar fény derül Jakobson Károly lemondásának igazi okaira, míg a pótlásról történt gondoskodást nem őrizték meg a vonatkozó iratok. Feltehető azonban, hogy a rendkívül fontos szerepet betöltő ki jelölő választmányt nem hagyták csonkán, azt valamiképpen kiegészítették. Jakobson Károly szerepének megvilágítása már csak azért sem érdektelen, mert ő volt az egyetlen — a fennmaradt források szerint — aki megkísérelte keresztezni Ráth Péter egyenesvonalú munkáját és párthíveket toborozva, az első politikai ízű megmozdulással igyekezett befolyásolni a törvényhatósági közgyűlés előkészítő munkálatait. A május 15-i közgyűlés jegyzőkönyvében olvashatjuk, hogy »Jakobson Károly vezérlete alatt a mai napon összecsoportozott nagy néptömeg által Ráth Péter úr tisztújítási elnökön méltatlanság követtetvén el, közgyúlésileg határoztatott, hogy nevezett Jakobson Károly és pártembereinek e rakoncátlankodása szigorúan megvizsgáltatván, e bűnösök törvény eleibe állíttassanak és megfenyíttessenek.« Jakobson Károly ellenlábasai a politikai harcmodor kétségtelenül alantas fegyveréhez nyúltak, amikor személyében igyekeztek őt lehetetlenné tenni. Május 24-én a közgyűlés előtt egy bizonyos hiteles bizonyítvány kerül bemutatásra, amely szerint Jakobson Károly ellen Pesten a városi törvényszék előtt tiszti ügyészi per van folyamatban. A bizonyítvány benyújtója Jakobson Károlyt az 1848. évi XXIII. t.-c. 6. §-a alapján kéri kizáratni a választójoggal rendelkezők sorából. A közgyűlés a bemutatott bizonyítvány alapján nem foglal véglegesen állást az ügyben, hanem a per keresetlevelét beszerezni kéri.