Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Baraczka István : Buda főváros első törvényhatósági közgyűlésének megalakulása. 1848

BUDA EI<SÓ' TÖRVÉNYHATÓSÁGI KÖZGYŰLÉSE (1848) 239 űzték mesterségüket, a választók közé mindenesetre beiktassák«. Természetesen az ilyen kézművesnek mesteri joggal kellett rendelkeznie. Miután a választmány május 8-i ülésében az előadottak szerint kifejtette a választójog megállapítása tekintetében alkalmazandó elveit — mintegy értelmezését adta a törvény idevonatkozó 6. §-ának — legközelebbi feladatául a választójoggal rendelkezők összeírását tűzte ki. Május 10—15. napjain foganatosítják az összeírást. A kerületi választmányok délelőtt 9—12 óráig és délután 3—6 óráig ültek együtt. Az összeírás helyiségeiül a Várban a városháza tanácsterme, a Tabánban, Vízivárosban és Krisztinavárosban az illető városrészek törvényházai, Országúton a ferencrendiek épülete, Újlakon pedig az újlaki lelkész lakása szolgált. A választások alkalmával előfordulható visszaélések meggátlására még az április 27-i választmányi ülésen elhatározzák, hogy minden választói képességgel rendelkező választónak bizonyítványt adnak. Ezt a bizonyítványt — választói képességet igazoló jegyet — minden összeírt választó már az összeírásnál megkapta a kerületi választmánytól és csak e bizonyítvány felmutatásával gyakorolhatta választójogát, bárha a választók névjegyzékébe egyébként föl is vették. A bizonyítvány szerkesztését és kellő számban történő kinyomatását is maga az elnök, Ráth Péter vállalta magára. A népszámlálás megtörténte és a választók névjegyzékének összeállítása után — május 20-án — ismét közgyűlésbe ült össze a választott polgárság és a tanács. К közgyűlésen nagy lépéssel vitték előbbre a törvényhatósági közgyűlés megalakításának ügyét. Pontosan körvonalazták mind a városi tisztviselők megválasztására összeülő tisztújító szék, mind a képviselők megválasztására vonatkozó eljárások rendjét. Mindenekelőtt elfogadták a választási elnök, Ráth Péter jelentését, amelyből kitűnőleg a város lakosságának és a választóknak Összeírására kiküldött választmány sikeresen befejezte működését. A jelentés szerint a 38.703 lélekszámú összlakosságból választói képességgel rendelkezik 1811 fő. Az eredeti választói névjegyzékek átvizsgálása után ez a szám 1809-re csökken, mert számításaikba apróbb hiba csúszott be a választók sorszámozásának elvétése következtében. Buda összlakosságának tehát 4-7%-a rendelkezett választójoggal. Nem látszik érdektelennek a választójog megszerzésének alapja szerint közelebbről vizsgálni a választójoggal rendelkezőket. E szerint az alábbi táblázat állítható össze : Városrész A választók száma A választójog megszerzésének alapja Városrész A választók száma ingatlanbirtok ipar, üzlet értelmiség és lakbér jövedelem régibb jog szerint Vár Víziváros 315 502 428 140 249 175 43 63 86 10 83 68 26 71 92 17 18 21 39 23 37 7 7 5 134 43 1 2 14 73 302 212 106 139 67 Országút Újlak Krisztinaváros 315 502 428 140 249 175 43 63 86 10 83 68 26 71 92 17 18 21 39 23 37 7 7 5 134 43 1 2 14 73 302 212 106 139 67 Összesen : 1.809 353 245 118 194 899 %-ban : 100% 19-5% 13-6% 6-5% 10-7% 49-7%