Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Horváth Gyula : A pesti kolera-lázadás 1831-ben
A PESTI KOLERA-GÁZADÁS 183I-BEN 233 JEGYZETEK. !) Hóman—Szekfű : Magyar történet V. köt. 285. 1. 2 ) Szalay—Baróti : A magyar nemzet története IV. köt. 377. 1. 3 ) ... »az első eseteket június 13-án Tiszaujlakon és Tokajban észlelték, ahová Máramaros vármegyéből hurcolták be a Tisza hátán sót szállító tutajosok.« Szumowski—Herczeg : Az orvostudomány története 584. 1. 4 ) Bártfai Szabó László: Adatok az 1831-i kolera történetéhez Budán és Pesten. História III. évf. 7—9. szám 141. 1. — Bálint Nagy István : Az első cholerajárvány története és gyógymódja с tanulmányában a fenti időre a következő adatokat közli : beteg lett: 536.517, meghalt: 237.614, tehát a betegek mintegy 60%-a. Orvosi Hetilap 1931. évf. 1217. 1. 6 ) Pest megye feliratára, melyet minden vármegyének és törvényhatóságnak megküldöttek, Máramaros vármegye 1831 június hó 26-án 656. sz. a. kelt átiratában válaszolt. Válaszában elhárította a vádakat, majd részletesen ismertette a megye 'részéről foganatosított, kolera elleni intézkedéseket. Többek között a határt lezárták, »minden Gallitziaiakat kiknek számok több százakra ment, azonnal ki hajtott. . . « A megyének Galíciával és Bukovinával határos részére 7 század katonaságot és 2000 polgári őrt állítottak. Tehát ne a hiányos intézkedésekben keressék a baj okát, hanem inkább »a Tisza vizében, annak mostani netaláni veszedelmes ki-párolgásaiban vagy a benne található s a levegőt megvesztegető férgekben, •— a vagy a mostani időjárásban, midőn közönségesen sok hideg és nagy esőzések jártak s a forróság a híves és nedves idők egymást sürjen (!) váltogatták, — ezen kútfőből való okoskodásra utasítja. . . az a közönséges tapasztalás is, hogy a fenn forgó betegség és halálos esetek leginkább és legtöbbnyire a Tisza parton munkálkodott. . . a vagy a Tiszához és más folyó vizekhez legközelebb esett Hellyeken fejtőztek ki.« Szfőv. Ltár, Int. a. n. 4224. 6 ) Szfőv. Ltár, Int. a. n. 4224. 7 ) Magyary-Kossa Gyula : Stáhly Ignác szerepe a pesti cholerazavargásokban, 1831. Orvosi Hetilap 1936. évf. 522. 1. 8 ) A hatóságok minden eszközt megragadtak, hogy a járványt a Tiszánál megállítsák. A folyót természetes záróvonalnak tekintették, és azon csak hatósági engedéllyel lehetett átkelni. 9 ) Günther József, a csehországi Debl községből való, 35 éves, r. kat. vallású, városi éjjeli-őrök vezetőjének vallomása. Szfőv. Ltár, Int. a. n. 4224. 10 ) Magyary-Kossa Gyula id. m. Orvosi Hetilap 1936. évf. 522. 1. n ) Pogler Sámuel, 52 éves, evang. vallású, a pesti »Promenád« haszonbérlőjének eskü alatti vallomása. Szfőv. Ltár, Int. a. n. 4224. 12 ) Bod Dániel hídvámbiztos jelentése. U. o. 13 j Schmidt János, pesti szül., 33 éves, r. kat. vallású, szabómester eskü alatti vallomása. U. o. 14 ) Aichmayer János, 60 éves, r. kat. vallású, városi comissarius vallomása. U. o. 1б ) Feifer János, pesti szül., 40 éves, r. kat. vallású, városi darabont vallomása. U. o. 16 ) ... »contubernium militare. . . « U. o. 17 ) Zwerina Ferenc, 34 éves, r. kat. vallású, korcsmáros vallomása. U. o. 18 j Beck József, pesti szül., 49 éves, r. kat. vallású, városi éjjeli őrök vezetőjének vallomása. U. o. 19 ) Pf ligler György, az ausztriai Stadesdorf-ból való, 31 éves, r. kat. vallású, kapus (gr. Cziráky Antalnál) vallomása. U. o. 20 ) Pischinger Antal, az ausztriai Kaltenleutgeben-ből való, 34 éves, r. kat. vallású, kávés eskü alatti vallomása. U. o. 21 ) Matyovsky János, 43 éves, r. kat. vallású, korcsmáros eskü alatti vallomása. U. o. 22 ) Kleinlein János, a bajorországi Nürnberg-bői való, 38 éves, evang. vallású, kávés eskü alatti vallomása. U. o. 2 3 ) Schulmeiszter Ferenc, 30 éves, r. kat. vallású, vendégfogadós eskü alatti vallomása. U. o. 24 ) Sturm János, 45 éves, r. kat. vallású, vendégfogadós eskü alatti vallomása. U. o.
