Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Morlin Adorján : A török szultán követe a régi Pesten

216 MORFIN ADORJÁN Ferencnek átnyújthassa. Ez megtörténvén, július 15-én hajóra szállott és háromheti, kiszállás nélkül megtett dunai utazás után augusztus 5-én lépte át Zimonynál a török határt. Eba-Bekir-Ratib, a hanyatlásnak indult Törökország utolsó nagy szultánjának képviselője, emberséges embernek, kifogástalan úrnak bizonyulván, jó emlékeket hagyott hátra maga után, és mert bőven volt része a hagyományos magyar vendégszeretetben, maga is bizonyára szívesen gondolt vissza Pesten töltött napjaira. Morlin Adorján JEGYZETEK. !) I. Abd-Ul-Hamid szultán : 1773-tól 1789-ig. а

) Sistov, Sistow, Schistow, Sistovo, a római alapítású egykori Segestum, a Dunához és a román határhoz egyformán közel fekvő város Bulgária tirnowoi kerületében mintegy 12.100 lakossal. Itt volt 1790 december 30-án a történelmi békekötést megelőző konferencia is. 3

) III. Szelim szultán: 1789-től 1808-ig. 4

) Colloredo, Joseph Maria, Graf von Mels und Waldsee (1735—1818) hadvezér, táborszernagy, a Mária Terézia-rend nagymestere, 1790-től államminiszteri címmel az udvari haditanács ügyeit vezette. Részt vett a hétéves háborúban, majd József császárnak a törökök ellen viselt hadjáratában, vele együtt jelen volt Sabác bevételénél. 1783-ban a császárral Magyarországon is megfordult. 67 évi államszolgálat után 83 éves korában halt meg. (Wurzbach : Biographisches Lexikon) A »Magyar Hírmondó« (lásd a 6. sz. jegyzetet) tévesen hercegi címmel ruházta fel/ 5

) Kaunitz-Rietberg, Wenzel Anton, Fürst von, (1711—1794) korának egyik legnagyobb államférfia, 1753-tól külügyminiszter, majd röviddel utóbb udvari és államkancellár, aki Mária Terézia haláláig korlátlan hatalommal intézte a monarchia ügyeit. Ferenc trónraléptekor — 1792-ben — visszavonult a politikától. Legelső kancellárja volt a Mária Terézia-rendnek. (Wurzbach idézett műve.) б

) 1792-től 1803-ig jelent meg Bécsben. Folytatása volt a »Hadi és Más Nevezetes Tudósítások« címen ugyancsak Bécsben, 1789-ben indult hírlapnak, amely nagyrészt a török háború eseményeivel foglalkozott. A bécsi »Magyar Hírmondó« Ráth Mátyás pozsonyi »Magyar Hírmondó«-jávai (1780—1788), az első magyarnyelvű újsággal csak nevében volt közös. 7

) Pest vármegye 1791 november 7-én tartott közgyűlésének jegyzőkönyvében 2526. sz. a. — Sumla : török neve Sumen- bolgár városnak, az ugyanilyen nevet viselő kerület székhelyének. Fontos stratégiai pont; mintegy 24.000 lakosa van. 8

) Pest vármegye 1792 január 5-én tartott közgyűlésének jegyzőkönyvében 4. sz. a. 8

) »Magyar Hírmondó« 1792 január 13. 10

) Pestről január 25-én, illetve 26-án keltezett két levél a »Magyar Hírmondó« január 31-i számában. Az első a megérkezés napját tévesen 24-ére teszi. —• Ugyancsak Pestről január 25-én keltezett levél a bécsi »Magyar Kurir« január 31-i számában. u

) A bécsi Lipótvárosban. 12

) Helytartótanácsi szám : 23946; Szfőv. Ltár. Pesti levéltár, Intimata a. m. 4687. Tanácsülési jegyzőkönyv : 1791 december 30. 4066. sz. 13

) »Ut pro Casu eo, si nefors ob intemperiem coeli, manifestamque transitus Danubii difficultatem isthuc Budám stationem quippe designatam pervenire non posset, adeoque Pestini condescendere cogeretur, Civicus hicce Magistratus eas dispositiones faciat, ut ad Casum praemissum, necessaria, et decora pro Domino Legato, ejusdemque numeroso Comitatu, hospitia assignari valeant.«