Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Morlin Adorján : A török szultán követe a régi Pesten
A TÖRÖK SZUI/TÁN KÖVETE A RÉGI PESTEN 213 követelték tehát, hogy útjából minden akadály elháríttassék, hogy részére a megadható legnagyobb kényelem biztosíttassék. К követelmények pedig abban az időben és az adott körülmények között nem könnyű feladat elé állították a helyi hatóságokat. Nekik kellett a követet és nagyszámú kíséretét élelmezniök, minden szükségessel ellátniok, nekik kellett gondoskodniuk arról, hogy a télvíz idején alig járható utakon a megállapított terv betartásával haladhassanak és hogy nehéz, értékes málhajuk szállításában fennakadás ne legyen. A tekintélyes emberi és igás erőkről, melyeket e célra mozgósítania kellett, Pest városa a bánáti katonai parancsnokság »tägliches Bedürfniss zur Verpflegung und Transportirung des Herrn Türkischgesandten« felírást viselő jegyzékéből értesült. К jegyzéket a helytartótanács 1792 január 20-án kelt rendeletével küldötte meg, közölvén egyúttal, hogy a követ Pesten vagy Budán január 26-án és 27-én fog megpihenni, majd onnan 28-án továbbutazni. 39 ) Gondoskodnia kellett pedig a városnak 2 fedett hintóról, 110 parasztszekérről (Leiter Wägen) és a kedvezőtlen időjárásra való tekintettel az értékek szállításához náddal vagy egyébbel fedett annyi további szekérről, amennyi csak felhajtható lesz ; 120 felszerszámozott lóról, mert az eddigi utakon 10— 12 lónál kevesebbel egy kocsi sem volt elvontatható, és tartaléklovakra is szükség van ; 40 hátaslóról, amelyek nyeregszerszámát a törökök magukkal hozzák ; 10 felnyergelt lóról az udvari tolmács és biztos részére; 40 gyalog-parasztról a kocsik kísérésére, hogy azok a feldőlés ellen megvédessenek ; végül szénáról, árpáról, a követ 38 lova számára istállóról, vagy legalább fedett fészerről. A közben 109 emberre csökkent kíséret elszállásolására — írja elő a továbbiakban a katonai parancsnokság — inkább tágas, semmint sok helyiséget kell biztosítani, mert a kíséret előkelőbb jei a felügyeletükre bízott embereket maguk körül akarják tudni. Az orvosnak és a tolmácsnak a követ közvetlen közelében kell szállást adni. A rendeletet — az utolsót, amelyet a követ megérkezéséről kapott — Pest város tanácsa mindjárt másnap, január 23-án tárgyalta és miként az eddigieket, ezt is a városkapitánynak adta ki tudomásul vétel és a megfelelő intézkedések megtétele végett : ahogy a tanácsi jegyzőkönyvekben a szokásos szöveggel írva van: »Domino Civitatis Capitaneo pro statu notitiae et faciendis congruis dispositionibus communicetur.« Érdekesen jellemző a korra : a helytartótanács hivatalos nyelve a latin, de a katonai hatóságok hozzáintézett megkereséseit hol eredeti német szöveggel, hol pedig latin fordításban küldi le Pest városának, amely egyformán használja a latin és a német nyelvet. Pest vármegye, amelynek elsőrendű szerepe volt a főváros megmagyarosodásában, 1791 február 3-tól csak magyarul vezeti közgyűlési jegyzőkönyveit és csak magyarul levelez saját hatóságaival, ám a társtörvényhatóságnak, Pestnek latinul ír. Kba-Bekir-Ratib pesti tartózkodásáról hivatalos adatok nincsenek, de az egykorú hírlapok — a »Magyar Kurír« és még inkább a »Magyar Hírmondó« — 1792 január utolsó és február első hetében megjelent színes, eleven hírei bőven adnak felvilágosítást arról, hogy miként és mivel töltötte itt idejét. A követ, aki 40 éves, rövidszakállú »kisded fekete ember«
