Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Rexa Dezső : A Gránátos-utcza és épületei
208 RJ3XA DEZSŐ 72 ) Lásd a Rómer-térképet. 73 ) Lásd az említett 1830. évi térképet J 74 ) A Károly-kaszárnyát ábrázoló egykorú rajzon, mely Ágai Utazás Pestről— Budapestre című könyvében látható a 81. 1. előtt. Ennek a háznak a képe látható azon látképen is, melyet Széchenyi felhívására, valószínűleg Hild József neves pesti építő tervezett a Szervita-tér helyére szánt s alább tárgyalandó Iparműtanoda felépítéséről. 75 ) Lásd az idézett helyen levő térképet. 76 ) Széchenyi Naplói. ") Majláth Béla : Széchenyi István gróf levelei. Bp. 1889—91. III. köt. 442. 1. 78 ) Lipthay Sándor : Adalékok műegyetemünk történetéhez. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közlönyének 1895. évi folyamában 245. 1. 79 ) Országos Levéltár 13.652/632—1846. 80 ) Ezzel a kérdéssel Szily Kálmán 1883—4. tanévi rektori megnyitó beszédében foglalkozott, mely Műegyetemünk elhelyezésének kérdése 1836-tól 1882-ig. Rektori beszéd a kir. József Műegyetem új épületének megnyitó ünnepén 1883 nov. 25. címen megjelent (Bp. 1884) 5—24. 1. — Ugyancsak foglalkozik e kérdéssel Zelovich Kornél A m. kir. József Műegyetem és a hazai technikai felsőoktatás története című munkája (Bp. 1922.) 97—99. 1. 81 ) Budapesti Hiradó 1846. 82 ) Fővárosi Közmunkák Tanácsának levéltára. 83 ) Edvi Illés Aladár : Budapest műszaki útmutatója. Kiadta a M. Mérnökés Építész-Egylet Bp. 1896. 135. i. 84 ) Vasárnapi Újság XXIV. évf. 1877, évi nov. 18., 46. szám 732. 1. 85 ) Közmunkatanácsi levéltár. 86 ) A tér a töröktől történt visszafoglalás után készült mutató, az ú. n. Zaiger szerint névtelen, romfedte házhely, melyet a tulajdonostól a rend 1726-ban megvásárolt, azon telekkönyvileg bejegyzett kikötéssel, hogy a tér soha be nem építhető. Az első telekkönyvben (1733.) Servitengassl néven szerepel. Ezután kapta a kedélyeskedő, inkább becéző nevet a német lakosság ajkán : am Platzl, de az 1804. évi Wegweiser durch Pesth. Ein Anhang zu dem Adressbuche von Pesth, már Servitenplatz néven nevezi (18. 1.). 1850-ben Szerviták tere és 1856-ban Szervita-tér nevet visel, mely nevet a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a három város egyesítésekor 1874-ben fenntartotta. 87 ) Rómer Flóris: A régi Pest. Bp. 1873. 178—183. 1. 88 ) Pestre. Töredék Kazinczy Ferenc pesti útleírásából (1828). Bp. 1929. XI. tábla. Az első rajzon, melynek eredetije a szervita rendház tulajdona, a rokkantak házának telke üres. — Tanulmányok Bp. múltjából III. köt. 1934. 145. 1. előtt. 89 ) Az eredeti tervet a Budapest Székesfővárosi Múzeum őrzi. Megjelent Schoen Arnold : Pest-Budai Művészeti Almanach az 1919. esztendőre 77. 1. és Lechner Jenő : Budapest műemlékei (1924.) 184. 1. 90 ) Vasárnapi Újság 1855. évi II. évfolyam 15-ik (ápr. 15-i) számában a 120. 1. a Tárogató rovatban. 91 ) Pestre. Töredék Kazinczy Ferenc pesti útleírásából. Bp. 1929. 10. 1. 92 ) Lásd a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tanácsülési jegyzőkönyvét 1873 május 8, a 976-ik sz. a. 93 ) Ugyanott 1873 nov. 27, a 2076-ik sz. a. 94 ) Rupp Jakab : Buda-Pest és környékének helyrajzi története. Pest 1868. 254. lap. 95 ) Lásd : Buda-Pest. Előadva 32 eredeti rajzolatban Alt Rudolf által. Rajzolta Sandmann, nyomtatta Rauh János. Pest 1845. XXIX. lap. 9e ) A rajzot közli Ágai A. : Utazás Pestről-Budapestre 1843—1907. Bp. 1908. a 78. szövegoldal után. 97 ) Lásd fentebb a főposta-épület tárgyalásánál. 98 ) Lásd Rokken Ferenc cikkét : A szerviták belvárosi telkei. A História melléklapjában, a Pestbudai Emléklapok V. köt. 1932. 1—4. füzete 72—79. 11. ") A Fővárosi Közmunkák Tanácsának tanácsülési jegyzőkönyve, 1940 május 21. 3288. szám alatt. 10 °) A Pilvax-köznek a szabályozási tervbe való felvételét a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1941 december 17-én 10.277/1941 sz. határozatával rendelte el.
