Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Rexa Dezső : A Gránátos-utcza és épületei

A GRÁNÁTOS-UTCZA ÉS ÉPÜLETEI 205 nagy történelmi szerepét végigjátszotta, a telek délnyugati sarkán állt : ezt az átjárót annak emlékére Pilvax-köznek nevezték el. A folytatásában levő Haris-bazár útteste szintén magántulajdon, s hogy annak magántulajdon voltát időnkint feltüntesse, a tulajdonos azt évenkint a nyár folyamán egy napra elzárta a forgalom elől. Míg a Haris-bazár közterületjellegét az 1940. évben az épületek tulajdonosnőjének kérelmére a Közmunkatanács, a háztulajdonos tulajdonjogának elismerésével, a maga részéről megállapította,

99

) ez a Pilvax-közzel is megtörtént.

100

) A Pilvax-köz története különben nem is a Gránátos-utcza történetének részlete, az már átjön a Városház-utca életrajzába. Rexa Dezső JEGYZETEK. x

) Gr. Széchenyi István Naplói. Szerkesztette Viszota Gyula. II. köt. 49. 1. 1820 július 16-i feljegyzés. 2

) Budapesti Hiradó. Szerk. gr. Dessewffy József. 1847. Nagy Ignác Budapesti Hírharang rovatában. 8

) Schmoll Lajos : A pesti régi városház története. 47. 1. *) Vas. Ujs. 1855 okt. 21 : 427. 340. 1. *) Még 1878-ban is jelenik meg Jókai Üstökös-eben két Jankó rajzolta kép A szép tavasz címen. A kép alatti szöveg : Azok a boldog pestiek! Délelőtt a járdákat tisztogatják — délután meg a kocsi útjaikat! Délelőtt a járda sarát a kocsi-utra, délután a kocsi ut sarát a járdára seprik. (1878 márc. 10, 112. és 113. 1.) 6

) Badics Ferenc: Fáy András életrajza. Bp. 1890. 218. lap. Az idézet Fáy egyik Pestről írt levéltöredékének részlete. Felső-Magyarországi Minerva 1825. 7

) Gróf Széchenyi István Naplói. (Viszota) IV. kötet. 1830—1836. Bp. 1934. LXXII. 1. 8

) Két nagyságos elme költeményes szüleményei. 113. 1. 9

) L. a Rómer Plóris készítette Pest térvázlata után készült rajzot Pest Sz. kir. Városa 1758.-ban címmel a Révai Lexikon »Budapest« cikke mellett a IV. kötetben. (30. és 31. lap között.) 10

) Rupp Jakabnak ismert és gyakran idézett művében : Buda-Pest és környékének helyrajzi története. Pest 1868, 268. 1. 1537-ből leír egy okmányt, melyből valószínűnek látszik, hogy ennek az utcának akkor Kalácssütő-utca lett volna a neve, de e néven az utcának csak a mai városháza sarkától a mai Kossuth Lajos-utcáig érő részét nevezi így. Az irgalmasokról csak a törököktől való visszahódítás után nevezték el. n

) Regal Miksa Lajos császári altábornagy jelentése és Hölbling J. bécsi építőmester térrajza 1715-ből a bécsi hadilevéltárban. Lásd : Schoen Arnold : A budapesti központi városháza. Budapest 1930. 12, 13. 1. 12

) Rómer idézett művében 115, 167. 1. 18

) A régi Pest melléklete a 108. laphoz. Pest sz. kir. városa 1758-ban. 14

) Schmoll Lajos : Adalékok Budapest székesfőváros történetéhez. Bp. 1899. Az I. köt. : Pest városa az 1687—1716. években című térképmelléklete. 15

) Tanulmányok Budapest múltjából. L köt. (1932.) Szemléltető térkép a pesti építőmesterek munkásságáról. 1809—1847. le

) Buda-Pest, historisch-topographische Skizzen. 17

) Pester Häuser Schema. Pest 1858. 11.1. 18

) 1847. IL félév 6. szám (aug. 8.) 192. 1. 19

) Tanácsülési jegyzőkönyv 1873 márc. 13-án. 375. szám. 20

) Kazinczy Ferenc levelezése III. kötet 1803—1805. Bp., 1892. Kazinczy levele Kozma Gergelynek. Tatáról Májusnak 25 d. 1803. 62. 1.