Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Rexa Dezső : A Gránátos-utcza és épületei
A GRÁNÁTOS-UTCZA ÉS ÉPÜI^TEI 199 »Barátom, valóban különös koczkája a sorsnak, — hogy ön tegnap körül belül szintazon tájban írt nekem a serviták zárdájáral, mint mikor én kerestem önt fel szintén ezen ok végett — mai naptól fog függni, az első magyar ipartanodát hová fogják lerakni? a serviták terén-e? vagy odakint valahol a homokbuckák közt?« 77 ) A királyi rendelkezés 1844 június 12-én megadta a lehetőséget, hogy Pesten ipariskola állíttassék fel, de ez a jóváhagyás is úgy történt, hogy a Karok és Rendek körében felháborodást keltsen s így hamarosan testet ne ölthessen. Lehetséges volt hát az iskola felállítását elhalasztani, mert a közvélemény és különösen a magyarság eleje az országgyűlést tette annak bűnbakjául. Széchenyi annyira beleélte magát a gondolatba, hogy az Ipariskola a Gránátos-, Zsibárus- és Úri-utcák határolta telken legyen, hogy egy rátermett építővel, valószínűleg Hild Józseffel, terveket is dolgoztatott ki és négy homlokzati képet készíttetett arról, mint festene az épület az általa ajánlott telken. A terveket aztán Széchenyi megküldi István főhercegnek, József főherceg-nádor fiának, amelyeket az fenséges atyjának be is mutat s az eredményről 1846 október 30-án levélben értesíti a grófot. Széchenyi elgondolása az volt, hogy a Szervita-rend telkét annyira megkurtítja, amennyire a templom méretei megszabják, s az ipariskola a templomot délről, nyugatról és északról majd körülöleli, s az iskolaépület homlokzata dél felé ott lenne, ahol ma a rendház végződik, s azon a téren, amelyet ma a főpostaépület foglal el, befásított közkert pompáznék, ami által a rokkantak remek épülete, az akkori Károly-kaszárnya középrésze nyílt térre tekintene ; Kazinczy alább említendő s jóval korábbi, 1828. évi pesti útján leírt gondolata legalább részben ekként valóra válnék. így terjesztette az életrevaló tervet a főherceg-nádor elé, akinek, mint István főhercegnek a grófhoz intézett leveléből tudjuk, 78 ) »kevés észrevétellel tetszését vette észre.« »A mi a technikai intézetet illeti — írja — úgy atyámnak annak külseje, a Szervitatéri homlokzat a gránátos kaszárnya felőli, a virágboltokkal és az ujonan készítendő tér felőli igen tetszett — különösen kedvezően nyilatkozott az utóbbi felől. . .« Néhány ide nem vágó megjegyzés után azt írja még, hogy véleménye szerint »nem lesz további nehézség a telek szűkítése és az uj tér létesítése ellen! (Vájjon fákkal-e, ezt más kérdésnek tartom.)« Ez utóbbi zárójelbe szorított mondat kétségtelenül a nádor ama felfogására tett célzás, hogy fák a vidékre valók, a város csak házakból álljon — aminek átkát különösen Belvárosunk ma is sínyli. 1846 augusztus 23-án V. Ferdinánd legfelső elhatározásával elrendelte, hogy a kir. Ipartanoda (melyből évtizedek múlva majd ki fog nőni a Műegyetem) József nádor őfensége érdemeinek megörökítésére a József Ipartanoda nevet viselje — de a kegyelmes leirat egyszersmind lefújta a Széchenyi szép és okos Gránátos- és Uri-utcai tervét s az iskolának helyet az egyetem épületében rendelt. 79 ) Pedig itthon már a szerviták telke mint elfogadott biztos terv volt szóban, annak megváltására a tanulmányi alapból 300.000 forintnyi összeg már engedélyezve is volt, és Kopácsy
