Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Rexa Dezső : A Gránátos-utcza és épületei
A GRÁNÁTOS-UTCZA ÉS ÉPÜLETEI 191 »A lejárat fölötti táblán e szöveg olvasható : »Pest Vármegye Nemessei Négyszeri Felkelések után a Had-Piarczán Érdemmel Használt Fegyverekből a Király és Haza oltalmára szerzettek Ezer Nyolc-Száz Tizen Hetedik Esztendőben. (1797., 1800., 1805., 1809.)« »Ez épületen túl háromemelet magas börtön van, s azon túl egy körülfalazott térség a börtönök lakói számára, hogy ott szabad levegőhöz juthassanak.« Ezt a megyeházat végzete a nagy áradáskor érte utol, mint 827 más házat Pesten — ez is annyira megrepedezett és megdőlt, hogy le kellett bontani, és a tekintetes vármegyének új otthonról kellett gondoskodnia. Zitterbarth Mátyás jónevű építőmester — akivel pár esztendőnek előtte a vármegye már felépíttette a nemzet színházát — hatalmas gránitoszlopos új curiális házat emelt a régi kicsinyes ház helyébe. A megye — mely akkor már vezérvármegyének elismert volt — a régi, hozzá nem méltó szűk ház helyett előkelő palotát építtetett, s ez volt az utca második megyeháza. Az építkezés befejezésekor az alapkőbe helyezett okmány elmondja a megyeház történetét. A történelmi jelentőségű irat annakidején könyvalakban is megjelent, 44 ) sajnos azonban már ma alig hozzáférhető. Épp ezért az utca történetével szorosabb kapcsolatban lévő eseményeket, amelyekről a könyv megemlékezik, a következőkben közöljük: Magyarország 154 esztendei török iga alól felszabadíttatvén Pest Pilis és Solt megyék Rendéi 1689-ik esztendő május 18-án a' Budai várba, hol már a Mohácsi ütközet előtt is szabad udvarházzal bírtak, visszatértek, 's ottan tartották ismét közgyűléseiket. A gyűléseknek Budán tartását azonban a' megyei Rendek különösen a' Duna jege által téli hónapokban gátolt közlekedés felakadása miatt, alkalmatlannak tapasztalván, a' már feljebb emiitett május 18-iki közgyűlésen, az ország nádorának és kir. helytartónak herczeg Eszterházy Pálnak indítványára Pest városában egy háznak vétele határoztatott el 's az e' czélra kívántató költségek fedezhetése végett minden porta után 10 tallér vettetett-ki. Ezután a' gyűlések majd Budán, majd Kecskeméten, Nagy-Kőrösön és Pesten is a' királyi erősségben tartattak. Beszedetvén a' ház megszerezhetése végett kivetett költségek, 1696-ik esztendei december lső napján megvétetett hadi biztas eggensdorffi Pachner János Richárdnak Pesten az akkori irgalmas barátok utczájának nevezett utczában volt 27 öl széles és 94 öl hosszú ház telke 4000 forintért 's a nyugati része közhasználatra azonnal el is készíttetett. — Maga épségében állott a' közigazgatási czélnak megfelelőleg 1697-ben felépített és 1716 esztendei octóber 8 tói fogva ismét gyüléshelyül szolgált Pesti ház 1723-ik esztendeig, midőn Buda városában véletlen kiütött tűzveszély a vár béli épületek legnagyobb részét 's azok közt a megyei házat is elhamvasztván, a' puskaporos raktárnak meggyulása és szétromboltatása által a' megyének pesti háza is, melly a' mennykő beütése által kevéssel azelőtt már különben is sokat szenvedett, tetemesen megrongáltatott, ekkor mind a' két városbeli udvarházak újra felépíttettek. A' megyének budai háza közhasználatra későbben szükségesnek nem tartatván, 1806-ik évben 18.000 forintokért eladatott báró Eötvösnek, a' Pestit pedig a' megyei nemesség számának szaporodása, nem különben a' börtönök czélszerűtlen volta és kevés száma miatt a' Rendek elég tágasnak nem tartván, 1811 -ik esztendőben, annak
