Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Rexa Dezső : A Gránátos-utcza és épületei

186 REXA DEZSŐ a Petrózai előnevet nyerte. Mint ilyen szerezte meg az Úri- és Gránátos-utca közti nagy »telken épült házat. . Az ekkor már 612-es számú házat Hild József (1789—1867) építész — aki atyjával, Jánossal »a neoklasszikus bélyeget ütötte fejlődő szép fővárosunkra«

29

) — Károlyi István ügyvéd és nyomdatulajdonos, Trattner Mátyás veje megbízásából 1832-ben építette.

30

) A nyomda e ház Uri-utcai részében volt (Koronaherceg-, ma Petőfi Sándor-utca), s hogy 1824-ben a később oly szépén és melegen elparentált, harmincnegyedik évében lévő János Tamás meghalt,

31

) nyolcvan éves atyja, Mátyás a Tudományos Gyüjtemény-Ъеп,

32

) aggkorára is hivatkozva ugyan, mely már a pihenés ideje lenne, de

4

mégis kinyilatkoztatja, hogy »fijam hideg árnyéka eránt való tekintetből is azon Könyvnyomtató Intézetet, mellyet én állítottam fel, 's melyet tsüggedhetetlen szorgalmú fijam olly nagy tökéletességre vitt — úgy mint eddig ezentúl is — folytatni fogom.« De nem soká folytathatta. 1828 februárjában, éppen az a dermesztően hideg nap, amikor az irodalom nagy aggastyánja, Kazinczy hosszabb tartózkodásra Pestre érkezett, a magyar kultúrának gyásznapja is volt. »A nyolcvanhárom esztendős Trattnert azalatt temették« — írja Kazinczy feljegyzéseiben.

33

) A nyomda gazdátlan maradt, mert egyetlen életbenlévő fia »Cs. Kir. Igeneur Kapitány« volt, s így a családtagok közül csak Károlyi István vállalhatta a kegyeletes és kötelező feladatot, hogy a nyomdát tovább fenntartsa. Károlyi Istvánnak felesége 1824 óta Petrózai Trattner Mária volt, a nemességszerző Mátyás leánya, és noha az adományozás idejében annak három fia és öt leánya volt — utóbb magszakadás folytán a híres Trattnernyomda is Károlyi István tulajdonává lett s az tovább Trattner—Károlyi néven állott fenn és dolgozott nagy buzgalommal. így lett közismertté a Trattner—Károlyi-név, és így maradt a két tágas, nagy udvaros ház : Trattner—Károlyi-ház. Pedig azóta többeket uralt. Utóbb dr. Papp Géza politikus, országgyűlési képviselő tulajdonában volt, akinek halálával oldalági családja örökölte. A magyar tudománytörténetben még azért is nevezetes a Trattner— Károlyi-ház, mert mielőtt a M. Tudományos Akadémia hosszú küzdelmek és nehézségek után saját otthonába jutott, ennek a háznak első emeletén voltak a helyiségei. A Trattner—Károlyi-házban a következő helyiségei voltak a Magyar Tudós Társaságnak : egy terem a kis-, nagy- és igazgatósági gyűlések számára (a közgyűléseket 1838-tól addig, amíg a magyar szabadságmozgalmak kitöréséig ilyeneket tarthatott, a vármegyeháza nemzeti történelmünkben is szerepet játszott közgyűlési termében, majd 1858 és 1864 között a Nemzeti Múzeum nem kevésbbé nagyemlékű termében tartották), négy tágas szoba a titkári hivatal, egyben a bizottsági ülések számára, levéltári helyiség, iroda, előszoba, négy kisebb szoba a könyvtár (még persze nem a Teleki-könyvtár) számára. A pénztár egy vasajtós külön szobában volt s ez a pénztárnok lakásával, két szolgalakással a helyiségek folytatása.

34

)