Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Rexa Dezső : A Gránátos-utcza és épületei

184 REXA DEZSŐ A lebontás tárgyában a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a múlt század hetvenes éveinek végén többször hoz döntést, de mindig csak úgy, hogy esse delendam. Az 1878. év elején »a Hatvani és Gránátos-utcák sarkán lévő épület lebontási kötelezettségének törlését« kérte a tulajdonos bank, amikor a tanács a következőképpen határozott : »A szabályozás, illetőleg utcaszélesbítés, mely által a szóbanálló épület érintetik, egyike a legfontosabbaknak, mert a Gránátos-utca három középülethez vezet, melyeknél fogva itt kétségtelenül mindig nagy forgalom leend, melyet a jelenleg alig négy öl széles Gránátos-utca közvetíteni kép­telen — ez oknál fogva a lebontási kötelezettség, mely amúgyis 1887-ig meg lett hosszabbítva, okvetlenül fenntartatik.« 23 ) Később a Grassalkovich-épület a fővárosi postaigazgatóságnak adott otthont, és az ott is volt mindaddig, amíg a szomszédos utcában fel nem épült az önálló nagy főposta-palota, s akkor helyébe jött a Grassalkovich­palota új lakója : az államrendőrség, mely ott is maradt mindaddig, míg a régi, már divatját multa Európa-szálló Ferenc József-téri gyönyörű épületét el nem foglalhatta. Amikor a rendőrség a Hatvani-utcai palotába beköltözött, Thaisz Klek rendőrfőnök az épület átalakítására kér építési engedélyt, amit a Közmunkatanácstól megkap, de azzal a határozott kikötéssel, hogy a már régebben kiadott lebontási kötelezettség az egész házra nézve érintetlenül fennmarad. 24 ) A rendőrség új épületet kapván, a Grassalkovich-palotának ütött a végórája. A palota fénykorában — amint az 1696-ban készült Zaiger-höl sejthető — nagy udvarral, valószínűleg kerttel is bírt, mert határa a vár­megyeház telke, illetve a Vármegye-utca volt. A csődtömeg kívánságára a palota kertjét értékesítették, s akkor jutott új gazdához a Gránátos-utca és a Vármegye-utca több házhelye, s akkor épült fel itt többek között az a sarokház is, amelynek földszintjén a »Zenélő Ora«-korcsma, emeletén az »Arany Ökör«-kávéház volt, évtizedeken át nagy szerepet játszva. A Grassalkovich-palota másfél évszázadon keresztül állott a helyén, s akkor áldozatul esett annak, hogy nem ismertük még a műemlékek védelméről szóló kultúrtörvényt. A barokk építés e remekére a »városrendező« kimondván az ítéletet, annak helyébe a dúsgazdag és bőkezű nagyiparos Dreher ötemeletes bér­palotát építtetett, melyet a fővárosi közmunkatanács a Hatvani-utca régi vonalában engedélyezett. A rendezés során világossá lett, hogy az a fővonal, mely a Keleti pályaudvartól — az építendő új Dunahídon keresztül — sugárirányban átvezet az új Buda szívébe, az akkori szélesség­ben fenn nem tartható. Tehát az utca északi házsorát lebontatván, az újabb házakat jóval beljebb engedélyezte, az utca új felszabadult területét kisajátítván. így állott elő az, hogy a már fölépült és lakott Dreher-palota Hatvani-utcai homlokzata a házsorból kiállott, s azt csak úgy lehetett az utca vonalába hozni, ha a háznak e része lebontatván, annyival beljebb új homlokzatot nyer. 25 ) Ez meg is történt, s ma már a régi nagyszerű Grassal­kovich-palota helyének története lezárult. A régi Pest ismerői és szerelmesei maiglan fájlalják a Grassalkovich hercegi palota eltűnését és azt, hogy abból a tervező építész nem menthette

Next

/
Oldalképek
Tartalom