Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Rexa Dezső : A Gránátos-utcza és épületei
184 REXA DEZSŐ A lebontás tárgyában a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a múlt század hetvenes éveinek végén többször hoz döntést, de mindig csak úgy, hogy esse delendam. Az 1878. év elején »a Hatvani és Gránátos-utcák sarkán lévő épület lebontási kötelezettségének törlését« kérte a tulajdonos bank, amikor a tanács a következőképpen határozott : »A szabályozás, illetőleg utcaszélesbítés, mely által a szóbanálló épület érintetik, egyike a legfontosabbaknak, mert a Gránátos-utca három középülethez vezet, melyeknél fogva itt kétségtelenül mindig nagy forgalom leend, melyet a jelenleg alig négy öl széles Gránátos-utca közvetíteni képtelen — ez oknál fogva a lebontási kötelezettség, mely amúgyis 1887-ig meg lett hosszabbítva, okvetlenül fenntartatik.« 23 ) Később a Grassalkovich-épület a fővárosi postaigazgatóságnak adott otthont, és az ott is volt mindaddig, amíg a szomszédos utcában fel nem épült az önálló nagy főposta-palota, s akkor helyébe jött a Grassalkovichpalota új lakója : az államrendőrség, mely ott is maradt mindaddig, míg a régi, már divatját multa Európa-szálló Ferenc József-téri gyönyörű épületét el nem foglalhatta. Amikor a rendőrség a Hatvani-utcai palotába beköltözött, Thaisz Klek rendőrfőnök az épület átalakítására kér építési engedélyt, amit a Közmunkatanácstól megkap, de azzal a határozott kikötéssel, hogy a már régebben kiadott lebontási kötelezettség az egész házra nézve érintetlenül fennmarad. 24 ) A rendőrség új épületet kapván, a Grassalkovich-palotának ütött a végórája. A palota fénykorában — amint az 1696-ban készült Zaiger-höl sejthető — nagy udvarral, valószínűleg kerttel is bírt, mert határa a vármegyeház telke, illetve a Vármegye-utca volt. A csődtömeg kívánságára a palota kertjét értékesítették, s akkor jutott új gazdához a Gránátos-utca és a Vármegye-utca több házhelye, s akkor épült fel itt többek között az a sarokház is, amelynek földszintjén a »Zenélő Ora«-korcsma, emeletén az »Arany Ökör«-kávéház volt, évtizedeken át nagy szerepet játszva. A Grassalkovich-palota másfél évszázadon keresztül állott a helyén, s akkor áldozatul esett annak, hogy nem ismertük még a műemlékek védelméről szóló kultúrtörvényt. A barokk építés e remekére a »városrendező« kimondván az ítéletet, annak helyébe a dúsgazdag és bőkezű nagyiparos Dreher ötemeletes bérpalotát építtetett, melyet a fővárosi közmunkatanács a Hatvani-utca régi vonalában engedélyezett. A rendezés során világossá lett, hogy az a fővonal, mely a Keleti pályaudvartól — az építendő új Dunahídon keresztül — sugárirányban átvezet az új Buda szívébe, az akkori szélességben fenn nem tartható. Tehát az utca északi házsorát lebontatván, az újabb házakat jóval beljebb engedélyezte, az utca új felszabadult területét kisajátítván. így állott elő az, hogy a már fölépült és lakott Dreher-palota Hatvani-utcai homlokzata a házsorból kiállott, s azt csak úgy lehetett az utca vonalába hozni, ha a háznak e része lebontatván, annyival beljebb új homlokzatot nyer. 25 ) Ez meg is történt, s ma már a régi nagyszerű Grassalkovich-palota helyének története lezárult. A régi Pest ismerői és szerelmesei maiglan fájlalják a Grassalkovich hercegi palota eltűnését és azt, hogy abból a tervező építész nem menthette
