Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Rexa Dezső : A Gránátos-utcza és épületei
182 REXA DEZSŐ két utcára, a következő három a Zsibárus-utcáig csak a Gránátos-utcára szolgál. Ma ellenben a 6-os számú átjáróházon és a Pilvax-köz két oldalán álló két nagy házon kívül mind csak a Városház-utcára nyílnak. A Gránátos-utcát sem a katonai hatalmasságok, sem a megyei urak — ez utóbbiak között az első nem kisebb úr volt, mint maga a palatínus, aki a megye főispánja mindenkor — nem tudták rendbehozatni a várossal. Az a szerencse, hogy az 1838-i nagy árvízkor egy jókora része vízáradatmentes volt, így ebben a tekintetben az utcára nézve rossz volt : nem kellett »rendbehozatni«. 1847-ben az utca kövezésének kérdése tengeri kígyó. Sokat beszélnek róla, sok ígéret hangzik, sőt úgy látszik foglalkoztak is vele, de csak nem akart a munka befejeződni. Hzt sejteti az Életképek 18 ) újdondásza, aki kétszáz pesti újdonsággal kedveskedik a fővárosi és vidéki olvasóknak és ezek között : 111. A Gránátos-utcát még mindig kövezik. A tompaszögbe menő utcán nagy volt a forgalom, és erre túl keskeny volt. A Belváros 1870—80. évi rendezésekor már eleve tervezték, hogy nyolc ölre kiszélesbítik, és 1873-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa már valóban foglalkozik is a Gránátos-utca szabályozásával és kimondja, hog}- »a jelenlegi postahivatallal átellenes oldala érintetlenül hagyandó és az utca szélessége a Hatvani-utca sarkán 8 ölre vitessék s ezen pont a megyeház sarkával köttessék össze.« 19 ) i A HATVANI-UTCAI KÉT SAROK. A Gránátos-utca dél felé a Hatvani-utcába torkolt. Ez igen nagyforgalmú utca volt és igen előkelő. Nyugaton a Ferencesek temploma az utolsó épülete, amelyik Alcantarai Szt. Péternek volt szentelve, azért az utcát, a középkorban Szent Péter-utcájának nevezték. Ebben az utcában volt egykor az egyetemi füvészkert, aztán itt szabtak ki helyet a nemzeti múzeumnak és a nemzet színházának. Itt volt az előkelő Fehér Farkas-szálló, ahol, ha Pesten volt, báró Wesselényi Miklós, az árvizi hajós nagynevű atyja, és Kazinczy Ferenc lakott. 20 ) Ezzel a házzal szemben szerkesztette Kultsár József az első, Pesten megjelenő magyar újságot, a Hazai és Külföldi Tudósitások-at. Ebben az utcában volt az egyetem orvosi fakultása, és itt volt Grassalkovich herceg pesti beszálló palotája. A nagyforgalmú főutca, az olykor Egri-utcának nevezett Hatvaniutca nem élvezett azért különösebb gondozást. A viszonyok ebben az utcában sem jobbak, mint a többiben : a világítás a sötét éjszakákon éppen olyan silány, mint akárhol másutt, s ha holdtölte van, akkor a hold csak úgy világít ide, mint a szűk Megye-utcába. A por nyáron kibírhatatlan, a sár télen átgázolhatatlan. A múlt század negyvenes éveiben kezdik az utcát kövezni a Ferencesek-tere felől, de a Kerepesi-út felé már nem futott a jóakaratból ; legalább azt írja az Életképek, 21 ) hogy »nagyon furcsán veszi ki magát az egyébiránt jó járdának mintegy hatvan lépésnyi
