Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Rexa Dezső : A Gránátos-utcza és épületei

180 - REX A DEZSŐ E két útvonal alatt volt a Duna felé az igen forgalmas Úri-utca — amelyet ma Petőfi Sándor-utcának mondunk — és ennek közvetlen közelében feljebb az az utca, melyet régente Irgalmasok-utcájának, majd utóbb Gránátos-utcának neveztek. Ez ha nem is hosszú, de mégis különös jelentőséggel bíró utca. Benne áll — a nem is városi, de országos jelentőségű épület : Tekintetes Pest, Pilis és Solth törvényesen egyesített vármegye curiális épülete, a Vármegyeháza. Országos jellegű, hiszen már akkor is úgy vallották, hogy ez a vezérvármegye ... és a német városban — a magyar sziget. Pedig nem is jött nagyon városszámba az akkori Pest. Csaknem mezőváros; példázza, hogy az 1700-as évek elején a legkevesebbet adózó szabad királyi városok közé - tartozik. Buda négy szerannyi adót fizet. Amikor a XVIII. sz. elején a háború közeledtével megindult az adóbehajtás, az országra 3,200.000 forintot vetett ki a császári parancs, amiből Pest városára csak 2069 frt 54 kr. esik. Szabad királyi város, de inkább —- mint mondtuk — sz. kir. mezőváros, melynek legnagyobb vagyonforrása akkor még nem az ipar és kereskedelem, hanem az állattenyésztés és a mezőgazdaság. A kereskedelem nem országos, tisztán helyi benne. Lakosai — a császári adminisztráció durván németesítő politikája szerint (Metropolis Hungáriáé germanica facta esU\) túlnyomóan németek, s amikor a császári kamara a városi magisztrátust kijelöli — tagokul nem talál jobb neveket, mint Weisersheim, Hoffert, Kolbacher, Kell és I

v

eistner Tóbiás . . . Az ország tősgyökeres magyar vidékei a magyarság szellemét be akarják vinni a városba, azért házat vásárolnak. így lesz »Hausherr« Pesten Gyöngyös, Nagykőrös, Kecskemét, csupa színmagyar helység, amit ha kelletlenül is — el kell, hogy fogadjon a német város. A város egészséges fejlődése szempontjából csak az az egyetlen momentum volt magyar szempontból is szerencsés, amikor III. Károly király, Széchenyi prímás végrendeleti hagyományából a beckói és a csejthei uradalmak e célra rendelt értékének felhasználásával Pesten felépítette a török háborúk rokkantjai számára azt a hatalmas otthont, mely idők multával kaszárnya, majd utóbb Budapest székesfőváros központi városháza lett. Ez a nagyméretű építmény a város szívében állt. Az akkor még fennálló bástyafalak keleti sora alatt és elhúzódott az északról-délnek menő első átlóútig. íme, egy utcába szorul a város magyar tényezője, a megyeház és német védbástyája, a kaszárnya ; s ez az utca a mai Városház-utca, az egykori Gránátos-utcza. A GRÁNÁTOS-UTCZA. A mai Városház-utca régi útvonala Pestnek ; kétséget kizáróan tudjuk, hogy a középkorban is volt utca e nyomon. Akkor a belső szakaszát Kalácssütő-utcának nevezték.

10

) Feljegyzések szólnak erről, sőt Pest vármegye házának északi szárnya alatt csak nemrégiben történt földmunkák során rábukkantunk olyan falmaradványokra,