Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Iványi Béla: Adalékok Buda és Pest 1684. és 1686. évi ostromához
154 IVÁNYI BÉI<A utca, északra pedig az M betűvel jelölt királyi vagy koronái (koronális) Óbuda városa terült el, melyet mint a jelmagyarázat nem helyesen írja, most »Neustift«-nek neveznek. »Vetus Buda regia seu coronalis, nunc Neustift vocata.« Ezen vonal mellett G-vel jelölve az újlaki, Segítő Szűz Mária tiszteletére emelt templomot találjuk, mely az egykori szent Jakab templom helyén épült. »Templum B(eatae) M(ariae) F(irginis) de Auxilio, in loco radicibus ecclesiae sancti Jacobi penes quam metatio... ad rotundum lapidem, exinde ad crepidinem vallis decurrebat, recenter exstructum.« A királyi vagy koronái Óbudát a káptalani Óbudától ismét a Margitszigetről kiinduló és a mai Timár-utca vonalával körülbelül egyező /— К—L vonal választja el. К három betű közül az L a Margit-sziget északi végén, körülbelül a mai nagy fürdőház helyén állott és lerombolt várat vagy erődöt jelöli, amelytől a királyi és káptalani Óbudát elválasztó határvonal kiindult. Úgylátszik tehát, hogy a Margit-sziget északi csúcsán a török időkben valami kisebb terjedelmű erőd állhatott, melyből észak felé a Dunán való közlekedést ellenőrizni lehetett. »Dirutum castrum in Insula L,eporum ubi metatio inter eandem regiam et capitularem Veteres Budas terminabatur.« A margitszigeti lerombolt erődtől egyenes vonal vezet a térképen látható I betűig, amely vonal metszi a Duna medrét és а К betűn halad keresztül. Az / betű helyén a térképen egy domb-féle emelkedésen álló négyszögű építményt látunk, mely az egykori királynéi várat ábrázolja és amely afféle, a pozsonyi királyi várhoz hasonló, csak kisebb, quadraturavár lehetett. Ez a vár körülbelül ott állhatott, ahol a mai óbudai Timárutcának egy kevés törése van. Az egykori középkori királynéi vár romjai a XVIII. század végén tehát nemcsak hogy megvoltak, hanem még a vár árka is létezett, amelyben két határkő állott, melyek a királynéi vár romjaival együtt a királyi Óbudát az egykori káptalani Óbudától, azaz akkor gróf Zichy-féle Óbudától elválasztották. Ekkor tehát még élt az emléke az egykori mindkét Óbudának, s megvolt még a kettőt egymástól elválasztó királynéi várnak rommaradványa is. »Castrum reginaié in cuius fossato erant duo lapides metales regiam seu coronalem Vetero Budám a capitulari (quae nunc Zichyana est) séparantes. NB! Castrum idem seu rudera eius quae nunc et iam civitatem Budensem Neustifft a Vetero Buda Zichyana separat.« Az i"— L vonal közepébe esett К betű voltaképpen csak ideális határjel volt, mely a Dunaparton a királynéi várárkából jövő határvonalnak az L ponttal való kapcsolatát jelezte. »Ripa Danubii ad quam ex fossato ejusdem castri ductus metalis inter regiam et capitularem Vetero-Budám ibat.« Térképünk N betűvel jelöli a káptalani vagy Zichy-féle Óbuda déli részét, amely alatt a Duna medrében már láthatók a mai óbudai hajógyári sziget vagy akkor : szigetek déli nyúlványai. Végül P betűvel jelöli térképünk a Szent Gellért-hegyet, melynek tövében a Duna partján a budai erődig, azután az erőd mögött nyugat felé körülbelül a mai Palota-tér magasságáig terjed a Rácváros, azaz Tabán, a mai Ördögárok mindkét partján, mely azonban a környező hegyekig terjedt. Úgylátszik, az egész Tabán némi gyengébb szerkezetű fallal volt megerősítve. A Tabánt környező dombok lejtői ekkor még üresek. »Civitas Rasciana Tabán in fine Arcis sub radicibus montis sancti Gerardi sita.«
