Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Iványi Béla: Adalékok Buda és Pest 1684. és 1686. évi ostromához
146 IVÁNYI BÉI<A hogy ő onénd ataquálja az Várost. Engem Eszterház János uramal egy őt ide Ercsihez comandérozot az meltossagos Herczegh, hogy itten lévén vigyázunk mindenfelé az Török hirekre, az mint hogy boczatunkis bizonyos czatát Szekszárd felé, más bizonyos kémeket pediglen szinten az Eszék hidgyáig. Közenségessen beszélek az oda való polgárok, hogy sohunt sémi derekas győlekezeti nincsen az Töröknek, sőt az basais ki itten fölveretetet szinten által szaladot az Eszék hidgyán, anakis nagy ob része el oszlót. Basahoz verte valami kevés Török oszve magáttul az Dunán szálot, szinten mostan expediályuk Rodosicz uramat az Herczeghez, hogy valami gyalogot és saikákat kérjen melénk, melyet ha obtineálhatunk Isten segétségéből megh akarnánk őtni az Törökét. Minden cselédjek, partékkajok az Dunán vagyon és épen csak eredező félben vanak. Itten máskép lovainknak elessek sokai job vagyon, mint Budánál, de az vitézlő rendönk igen fogy. Az vármegyék zasloi alat ki alat 17, némely alat 20 ember vagyon. Az Nagyságod mezei hadaiss megh kötvén magokat, mind el oszlotak, aligh maratanak mindenestől 100. Az főzetéssel mostis biztatnak ugyan benőnket, mely ha megh leszen talán nem ártana severioribus módis azon mezei hadakat föl őltetni ugy az nemeségetis, melyet ujobanis parancsol Nagyságodnak Palatínus Uram. Az végbeliek mégh edigh alkalmasint megh maratak. Eszterház János uram népe szinten ugy oszlik, maga Palatínus uram aligh marad enyihányad magával. Ha mód volna bene, igen jo volna fris népei megh váltatni az itten lévő végbelieket, mivel Eszterház János uramis már azok helet kik el mentek és az kik ittis vanak, másokat hozat. Az Nagyságod Bandérium ja mégh edigh megh van, Nagyságodat alázatossan kérem az jövendőbeli hó pénzeket menél előb koldge megh, mert ha az megh nem lesz egyezer csak el vösznek melőlem. 101 ) Ádám gróf hírei szerint tehát ekkor a budai vár dél felé (Kelenföld felé) eső falait is már nagyrészt ledöntötték, de a bágyadt, fáradt gyalogsággal ostromba fogni nem mertek és várták a bajor segédcsapatokat. A Buda alatti fáradt és úgy látszik, fizetetlen csapatok oszladoztak is. Kz az 1684. évi ostrom alatt történtekhez hasonló eset volt. Ее veiének utóiratában Ádám gróf meg is írja, hogy a fizetés elmaradása miatt a katonák lisztjüket, élelmüket eladván, a táborból elszöktek, és a bontakozáscsinálással egyenesen Kristóf gróf tisztviselőit vádolja meg. 102 ) Batthyány Ádám augusztus 15-én a nádornak is írt egy levelet, azonban — sajnos — ennek tartalmát nem ismerjük, csak a nádor augusztus 26-án Kismartonból kelt válaszát, aki mindenekelőtt jelzi, hogy augusztus 15-e óta nyilván már sok olyas történhetett, amit ő még nem ismer. Olyan hírek keringenek, hogy a szeraszkirnak sikerült volna Budára segítséget bejuttatnia, aki azután »re bene gesta« táborával Fehérvárra vonult és most rabolni készül. 103 ) Kz a hír a Buda—Bécs közötti vonalon úgylátszik mindenütt elterjedt. Komáromi István augusztus 23-án Győrből Festetics Pálnak, »gróf Battiani generális uram ő nagysága Buda alatt lévő magiar táborában« azt írja, hogy : »Tegnap mihozánk rósz hirt hoztanak, hogh Budában a török be vitt volna három ezer emberbul álio segítséget.« 104 ) Azonban, amint tudjuk, ezek hiób hírek voltak, mert a nagyvezér augusztus 20-i, sőt augusztus 29-i ilyesféle kísérletei teljesen eredménytelenek maradtak. A nagyvezér ezen kísérletezéseiről ír Bécsből szeptember 1 -én L,achenheimb is, aki Batthyány Kristófnak jelzi, hogy más újdonságot nem írhat, hanem csak, hogy Bécsbe kurír érkezett, aki azt a hírt hozta, hogy az oszmánok az elmúlt csütörtökön, azaz augusztus 29-én, három helyen 5000 emberrel a mieinkre támadtak, azzal, hogy a mieinket zavarba ejtvén, segítséget vihessenek Budára. 500 janicsárt akartak az oszmánok a várba juttatni, gondolván, hogy ez a kísérlet is úgy fog sikerülni, mint a múltkori,
