Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Iványi Béla: Adalékok Buda és Pest 1684. és 1686. évi ostromához
136 IVANYI BEIyA cernírozó hadsereg sokkal gyengébb volt ahhoz, hogysem Buda hatalmas várát tökéletes ostromzár alá venni tudta volna. Kevés volt a rohamcsapat és hiányos volt a fölszerelés is. Hiszen már közel másfél hónapig folyt az ostrom, amidőn végre kapákat, ásókat hoztak hajókon a táborba, s szeptember elején kezdtek ostromlétrákat gyártani. Nem jól működött az ezen időben rendszerint silányul megszervezett utánpótlás sem, és az élelmezés sem volt kifogástalan. Viszont az oszmán Buda első ostromát hatalmas és szinte tökéletes fölkészültséggel várta és azzal az animus-szal fogadta, hogy az oszmánság dunavölgyi uralma Budával áll, vagy bukik. III. BUDA 1686. ÉVI OSTROMA. Annak ellenére, hogy a Károlyi—Wellmann-féle műben Buda 1686. évi ostroma kimerítő részletességgel le van írva, mégis már a »Tanulmányok Budapest múltjából« című kiadványsorozat V. kötetében vagy tíz olyan cikket és dolgozatot találunk, melyek a főváros ezévi ostromához egyik vagy másik irányban adalékul szolgálnak. Ezen azonban nincs mit csodálkozni, mert hiszen Buda nemcsak az akkori magyar, de az európai közvéleménynek is középpontjában állott, tehát Európa-szerte akadnak leírások, följegyzések, levelek, képek, térképek stb., amelyek mind Budával és ennek ostromával foglalkoznak. 1684 őszén Buda körül a harci zaj elült. Beköszöntött a tél, s az ellenfelek haderői téli szállásra vonultak, vagy eloszlottak, s a telet némelyek arra használták föl, hogy a Buda alatt szerzett érdemeiket kamatoztassák. így pl. Tulok Ferenc hivatkozva »hisce recenter praeteritis temporibus in castris sub Buda positis« szerzett érdemeire, kéri, hogy a bécsi Haditanács őt (zala) lövői kapitánnyá nevezze ki, mire a Bellicum az ügyet gróf Batthyány Kristófnak véleményadás végett megküldi. 69 ) A következő 1685. esztendő a főváros sorsában változást nem jelentett. Bennünket ekkor legfeljebb az érdekel, hogy január elején Bécsben az a hír terjedt el, hogy a szultán személyesen készül Bécs ellen hadba szállani. Somogyi Ferenc írja meg ezt 1685 január 9-én Batthyány Kristófnak. Először közli, hogy Érsekújvárhoz 4000 oszmán érkezett, azután jelzi, hogy Csáky Iyászló szerint »igenis megh indult török császár személye szerint, aláia is készöl Béchnek : az ereié is már quártéllyokban vagyon«. 70 ) Bár ez a hír érdekes volt, de hamisnak bizonyult, mert a szultán nem volt abban a helyzetben, hogy személyesen vezessen hadat Bécs ellen, noha janicsárjai ezt határozottan követelték. Az oszmán birodalom züllése már nem volt megállítható, és elkövetkezett a nagy mérkőzés, mely azonban nem 1685-ben, hanem a következő évben zajlott le. Már 1686 elején hírek keringenek az ellenfelek készülődéséről. Az oszmán, amennyire lehetett, nemcsak Budán, de mindenfelé készülődött. Babocsay Ferenc jelenti február végén Veszprémből, hogy : »Tegnap hozták hirül, hogy Csikvár megh építésére Budárul jöttek volna törökök, de bizony miis megh láttyuk miként fogják véghez vinni«. 71 ) Dolgozott
