Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Iványi Béla: Adalékok Buda és Pest 1684. és 1686. évi ostromához

ADALÉKOK BUDA ÉS PEST 1684. ÉS 1686. ÉVI OSTROMÁHOZ 127 Megh jővén tegnap estve Horváth Péter hadnagy uram beszélli ugy informálta volna Szakmáry uram vice generális uramat eő nagyságát, hogy a Budai táborban lévő török mind Pejérvárá takarodott volna ; Énnékemis untalan bizonyos emberim jőnek s mennek bé, tökéletessen el hitese Nagyságod magával, ha tsak tegnap dél után nem jött oda bizony nem takarodott ; hirlelik ugyan hogy jönne, mert éléstis vitettek már nékik negjed naptól fogva, de mégh eddégh el nem érkezett volt ; más­képpenis az estve jővének szegény Budaj körösztény rabok, más hiteles emberem is jött, azoktul értetem, hogy az Bosznay basát az ki alá takarodott volt már, vissza fordította a vezér és Budára is hivattia, más uy basát is mondgyák hogy jőne Budára ; miuel a régit el akarja rekentetni a Vezér ; magok között penigh az a hire, hogy vasárnapnál tovább nem maradnának a táborban, mivel akkor lészen az eő Dömötör napjok ; az penigh való dologh, hogy az török mostis erőssen szökik ; ha mi más hireim lesznek, azokatis kötelességem szerint megh irom Nagyságodnak. 34 ) Nyilvánvaló tehát, hogy a bécsi diadallal a magyar főváros birtokba­vételének kérdése fokozottabb mértékben előtérbe nyomult és ezt a követ­kező esztendő eseményei igazolták is. II. BUDA OSTROMA 1684-BEN. A köztörténelemből tudjuk, hogy a császári koronáját féltő I. Lipót 1684 első felében ellenfelével, XIV. Lajos francia királlyal és általában a francia ügyekkel volt elfoglalva, és így nem használhatta ki teljes mérték­ben az 1683. évi diadal eredményeit. Pedig Lotharingiai Károly hercegnek 1684-re nagyszabású hadászati tervei voltak, és ezek közé tartozott Buda visszafoglalása is. Károly herceg 1684 nyarán neki is fogott Buda ostromá­nak, ámde a jó auspiciumok közt megindult ostrom csakhamar megakadt, s végül is teljesen meddő és eredménytelen maradt. 1684 tavaszán tehát a két szemben álló ellenfél újfent készülődni kezdett, és március 5-én báró Nagy Ferenc egerszegi kapitány és dunántúli vicegenerális írja Batthyány Kristófnak, hogy : Azt beszélik, hogy a törö­köknek, mihent a hó elmegyen, egy derekas csapást tenni való szándékjok vagyon, új fő vezér jött Nándorfej érvárra, és a török hadaknak már minde­nütt meg van parancsolva, hogy készen legyenek. A tatárság a Bácskában van és az eszéki hídon egy törököt sem bocsátanak alá. Pécs táján 7—8000 török van, de élelmezési nehézségeik vannak. A búza kilája hat forint, a hajdináé 3 forint. 35 ) Az oszmán tehát ekkor már újra mozgolódni kezdett, és később Károly herceg is elkezdte a sereget gyűjteni és készülődni, s noha — egy budai rab magyar följegyzései szerint — az ellenségeskedések a német és oszmán hadak közt már június dereka táján megindultak, 36 ) a magyar­ság még nem szállott táborba és még június második felében is némelyek azon »vekengenek«, hogy a németek az élelem szállítására való szekerek készítését mindenképpen akadályozzák, s így hátráltatják a magyarok táborbaszállását is. Meg is írta ezt Nagy Ferenc Batthyány Kristófnak, hogy a tisztek a végekről lamentálkodnak, hogy őfelsége és nagyságod parancsa szerint készek ugyan táborba szállani, »de a német vitézlő rend sohonnan egy szekeret sem enged nekik csinyálny, most pediglen a minemű szűk ödő vagyon, szekér élés nélkül bizony megh fogyatkozik a ki a tábor­ban mégyen.« 37 )

Next

/
Oldalképek
Tartalom