Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
PEST SZABAD KIRÁLYI VÁROS VEZETŐI (BÍRÁI ÉS POLGÁRMESTEREI) 91 az arra alkalmasnak látszó időpontban. 331 ) A tisztújításon vagy a kerületi főispán elnökölt, vagy az általa kiküldött megbízott. 332 ) Az igazságszolgáltatás rendjének átalakításával kapcsolatban megváltozott a város első és második főtisztviselőjének a címe. 1787 szeptember 1-étől a város élén álló polgármestert elsőbbségének megtartásával a bírói cím illette, míg az eddigi bírót a polgármesteri cím. Ettől kezdve az ügykörükben eddig fennállott különbség megszűnt, mindketten részt vettek valamennyi városi ügy intézésében. A teendőket nem szak-, hanem célszerűség szerint kellett egymás között felosztaniuk. A polgármester teljesen alárendeltjévé vált a bírónak, de akadályoztatása esetén minden további intézkedés nélkül, hivatalánál fogva helyettesítette őt. 333 ) József intézkedései lényegesen megnövelték a város első tisztviselőjének befolyását, sőt hatalmi állást biztosítottak neki helyettese és a tanács tagjai felett. Az uralkodó bevezette a minősítési rendszert, a minősítést pedig a város élén álló főtisztviselőre ruházta. A kedvezőtlen minősítés súlyos következményeket vont maga után. Ha valaki az általa betöltött ügykör ellátására nem volt alkalmas, más ügykört bíztak rá, ha pedig egyáltalán nem felelt meg a követelményeknek, amennyiben önhibáján kívül vált alkalmatlanná, nyugdíjazták, egyébként elbocsátották a szolgálatból. 334 ) Ennek a tisztviselők felett nyert hatalomnak a birtokában a bíró {1787 szeptember 1. előtt polgármester) urává vált a városi közigazgatásnak. A tanácsüléseket rendszeresen megtartották továbbra is, azokon szavazással határozatokat hoztak, de a tanácsülés Vezetőjének szava döntő lett. Hatalmánál fogva módjában állott, hogy a felsőbb rendeleteket pontosan végrehajtsa és csirájában elfojtson minden kísérletet, mely a fennálló rend ellen irányul. Aki magára vonta nemtetszését, az állásával játszott. 335 ) Ezidőtájt halványult el a régi előjogok jelentősége, melyek a bírót, illetőleg polgármestert illették, de az elnyert hatalom bőséges kárpótlást nyújtott ezért. Míg a tanács és az alája rendelt tisztviselők sorsa a bíró kezébe volt letéve, addig a bíró elsősorban a kerületi főispántól függött. A kerületi főispán feladata volt, hogy éber szemmel figyelje a városhatóság működését. Figyelme kiterjedt arra, hogy a város életében mutatkozó megnyilvánulások megfelelnek-e az uralkodó elgondolásainak. Gazdasági természetű kérdésekben a kerületi kamarai adminisztrátor gyakorolta a felügyeletet, ügyviteli kérdésekben pedig a megyei alispán, aki egyúttal a felettes hatóságokkal való kapcsolatot is közvetítette. 336 ) Pesten fennakadás nélkül végbement az átalakulás, és az újonnan megalakított városhatóság kifogástalanul működött még akkor is, amikor a török háború alatt nehézre fordultak a viszonyok. Ezt főleg annak kell tulajdonítani, hogy József választása szerencsés volt, megtalálta azt az egyént, aki eréllyel és hűséggel szolgálta rendszerét. A rendszer és az azt szolgáló személy kapcsolata oly szoros volt, hogy József halála után szinte törvényszerűleg következett be együttes bukásuk. Hülff Móric Bálint 1734 május 11-én született Pesten polgári családból. 337 ) Atyja, Hülff Farkas a bajorországi Obereschenbachból vándorolt be és 1738 december 19-én szerezte meg a pesti polgárjogot. 338 ) Fiát 1752-ben katonai pályára adta. 339 ) Az ifjú a Savoyai Jenő főhercegről
