Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
90 KOVÁCS IRATOS kezett, reáhárult a városhatóság vezetése, nem polgármesterré való megválasztása miatt, hanem a fennálló helyzet következményekép mint rangelsőre. Teendője bőségesen volt a tömegesen kiadott rendeletek végrehajtása körül és az egyébként is erősen szaporodó ügyforgalom miatt. Részt vett annak a határozatnak a meghozatalában, melyben a tanács kifogásolta, hogy József kiszemelt emberét kinevezés útján a tanácsba ültette. A város sérelmein azonban nem lehetett segíteni és a régi tanács sorsa is hamarosan megpecsételődött. L^ehner feladataiban utoljára 1785 november 19-én járt el. 328 ) A másnap végbement tisztújításon az uralkodó intézkedése következtében ő is elvesztette tisztét, és nem volt szabad újra jelölni. 329 ) Visszavonult a magánéletbe és a közügyektől távol fejezte be életét. II. JÓZSEF VÁROSIGAZGATÁSI REFORMJAI. II. József intézkedései, melyek az ország közigazgatási életét új alapokra fektették, a szabad királyi városok szervezetében is jelentős változásokat idéztek elő. Kétségtelen, hogy a kormányhatósági beavatkozás a városok életébe már évtizedek óta erősödött, ez azonban az alkotmányos kereteket nem lépte túl. József intézkedéseinek alapját nem a jog, hanem a hatalom képezte és hatalmi úton kellett biztosítania, hogy a korábbi állapotokat megváltoztató rendeleteit végrehajtsák és betartsák. Ehhez megbízható emberekre volt szüksége, akik hívek hozzá, főleg pedig függenek tőle. A városi tisztségek betöltési módját tehát úgy szabályozta, hogy említett célját minél jobban elérhesse. A tisztségek, köztük a polgármesteri és bírói tisztség betöltésénél megmaradt továbbra is a választási eljárás, tehát a polgárok befolyása nem szűnt meg. Választási joguk azonban lényegesen korlátozódott. A József által megállapított végleges választási rend életbelépése után (1788) a tisztújítást megelőzőleg ment végbe a jelölés, amelyet immár nem a városhatóság ejtett meg, hanem az államhatalom érdekeit képviselő kerületi főispán. À kerületi főispán állított a polgármesteri és bírói tisztségre három-három alkalmas és az előírt módon megvizsgált jelöltet, akiknek nevét az uralkodóhoz terjesztette fel. A jelölteket csak a legfelsőbb jóváhagyás elnyerése után bocsátották választás alá. Azokat a jelölteket, akik a választás alkalmával elnyerték a szótöbbséget, a főispán négy évi hatállyal megerősítette. Amennyiben négy év alatt nem merült fel ellenük komoly kifogás, a főispán jelentést tett az uralkodónak, aki megadta a végleges megerősítést. 330 ) E szerint az uralkodói megerősítés, ami korábban inkább formális jelleggel bírt, lényeges kellékévé vált a polgármesteri és a bírói tisztség elnyerésének. Aki elnyerte az uralkodó megerősítését, nem mondott le állásáról tisztújítás alkalmával, tehát a polgármesteri és a bírói tisztség végleges jellegűvé vált. Gondoskodott az uralkodó arról is, hogy a tisztújításokat a politikai szempontoknak megfelelő időben lehessen megtartani. Ennek érdekében megszüntette a város kiváltságlevelében megállapított kétévenkénti tisztújító székeket. Tisztújítást ezentúl a kerületi főispán hirdetett, éspedig
