Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Baraczka István: Óbuda közigazgatásának húsz éve, 1746-1766 142-175

160 BARACZKA ISTVÁN A város vezetőségének e komoly vallásosságra valló intézkedései előre jelzik, hogy erkölcsi téren is szigorú rendelkezésekkel nyúlnak bele a lakosság életviszonyaiba. Az egyenetlenkedő házasfeleket a tanács elé rendelik. 67 ) A házasságtörőt az úriszék elé utalják, amivel érzékeltetni akarják a vétek súlyát. Elegendőnek tartják a házasságtörés megállapításá­hoz azt a tényt, hogy valakit egy bizonyos nőszemély házába harmadízben látnak bemenni. 68 ) Az erkölcstelen személyt egyáltalán nem tűrik meg a városban. Bizonyos özvegyasszonyt harmadízben kapnak rajta erkölcs­telenségen, mire úgy ítélnek, hogy el kell költöznie a városból. 6 9 ) ítéletüket az Instructio 36. pontjában foglaltakkal indokolják, amely szerint a bírónak és a tanácsnak az isteni büntetés elkerülése végett nem szabad megtűrnie, hogy kéj nő időzzék a városban. Ha pedig valakit gyakori erkölcstelenségen kapnak rajta, és az az idejében kapott figyelmeztetést semmibe se venné, minden további nélkül ki kell korbácsolni a városból. Sokkal kisebb erkölcsi fogyatékosságokért is rendkívül szigorú büntetés alkalmazását köti a lelkére az Instructio a tanácsnak. A szitkozódást, átkozódást, istenkáromlást 50—60, sőt 100 bottal kell büntetnie a tanácsnak a vétek súlya szerint. 70 ) A kántori szolgálat ellátása és a gyermekek elemi oktatása a tanító (Schulmeister) feladata. Alkalmaztatásáról és javadalmazásáról a város gondoskodik. Évi járandósága 1766-ban 104 forint, amelyhez két zenés nagymise ellátásáért külön egy forint járul. A hatvanas évekig csak a város iskolájában működő katolikus tanítóról van tudomásunk. 1764-ben azonban a tanácsülési jegyzőkönyv említi Pathai Benjámin kálvinista iskola­mester nevét, akinek működéséről azonban közelebbi adatok hiányzanak. 71 ) A város gondoskodott a talált gyermekek sorsáról és karolta fel az árvák ügyét. A talált gyermeknek, ha szüleit felkutatni nem sikerült, nevet adtak, sőt ha keresztsége kétséges volt, meg is keresztelték. így 1758-ban a Szent Bndrei-úton, a kápolna közelében talált gyermek meg­találójáról Julianna nevet kap. 72 ) 1766-ban pedig a templom bejáratától balra, közvetlen a templom sarokkövénél talált gyermeket Kirchsteinnek nevezik el és a keresztségben István nevet adnak neki. 73 ) A talált gyer­mekek fölnevelését városbeli asszonyokra bízzák és a város pénztárából évi 25 forint nevelési költséget fizetnek értük. 1766-ban ezt is fölemelik 1 forinttal 26 forintra. 74 ) Az árvák gondozásáról, esetleges javaiknak hű kezeléséről szintén a város gondoskodott. így vállalja el pl. Vogl Ignác Bauer Istvánnak, a volt városi adószedőnek két kis leányárváját és azok javainak kezelését. A tényt a tanácsülési jegyzőkönyv örökíti meg ; ugyanitt találjuk az ügy­gyei kapcsolatos számadásokat is. 75 ) Weiss Imre jegyzőségének idejéből azonban már külön kezelt árvaszámadási könyvről van tudomásunk, bár az nem maradt reánk. 76 ) A lakosság számának növekedése, mint általában, két módon volt lehetséges : egyrészt természetes szaporodás, másrészt bevándorlás útján. Míg a természetes szaporodást egészségügyi intézkedésekkel előr segíthette a magisztrátus, a bevándorlás tekintetében alaposan kötve volt a földesúri rendelkezésekhez. A XVIII. század közepén Mária Terézia reformjaival nyer az egészség­ügy országos viszonylatban kezdeményező rendezést, amikor 1752-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom