Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84
60 IVÁNYI BÉIyA ként mindennel jól el vannak látva. Fels azonban (állítólag) nincs megelégedve. Sajnálja a drága időt, mely hiába eltelik, noha neki ágyúi bőven vannak. 141 ) Miután Budát sem szép szóval, sem szép ígéretekkel bevenni nem lehetett, s mivel végre Fels is belátta, hogy a vár és város őrséggel és hadiszerekkel erősen meg van rakva, nagyon meg van erődítve, s így sem csekély létszámú sereggel, sem pedig rövid idő alatt elfoglalni nem lehet, elhatározta tehát (valószínűleg felsőbb engedéllyel), hogy már csak a télrehajló időjárás miatt is Buda ostromát abbahagyja, elvonul Óbudáról és Visegrád mellé táborba száll. Ezen elhatározásáról november 10-én az Óbuda fölötti táborból Wass Mihályt értesíti. Jelzi, hogy néhány nap előtt elfoglalta Pestet, s mielőtt Visegrádra távoznék, Pesten lovas és gyalogos őrséget hagy. 142 ) Fels november 12-én már Visegrád alatt volt és innen értesíti Hont vármegyét, hogy Pest parancsnokának, Finsterwaldi Diska Ottónak épület- és tűzifára lévén szüksége, ezekkel a vármegye Pestet lássa el. 143 ) Ferdinánd király, hogy a főváros lakosainak kedvében járjon, november 11-én Bécsújhelyen kelt oklevelében Buda városának mindazon privilégiumait, melyeket néhai János királytól kapott, helybenhagyja és megerősíti, de különösen jóváhagyja János király azon intézkedését, amellyel Buda város lakosait a magyar nemesek sorába emelte s őket a város területén mindenféle adózás és szolgáltatás alól mentesítette. 144 ) Ez a szép, de kissé elkésett gesztus a tényeken változtatni már nem tudott. Ferdinánd tehát ismét elkésett. Fels november 14-én Visegrád alól Iyascanonak egész őszintén megírta, hogy Buda ostromához nem érezte magát elég erősnek. Azonban Fels mindezt már az ostrom megkezdése előtt is tudhatta, kár volt tehát egy kilátástalan ostrommal a szultánt fölingerelni és az előrelátható következményeket kiprovokálni. Felsnek csak annyi ereje volt, hogy Pestet bevegye. El is dicsekedett Lascanonak és Serédy Gáspárnak is, hogy Pestet mindössze két zászlóaljnyi német és négy zászlóaljnyi cseh gyalogossal, 300 könnyű lovassal és az összes naszádosokkal foglalta el, ami a gyengén védett palánkos városka bevételéhez aránylag nagy erő volt. 145 ) A városka bevétele után Fels azt erődíteni kezdte. Ehhez a császári udvari kamara is hozzájárult, amely Pest megerősítése kérdésében »Tscherte« János és Speciacasa János Mario hadmérnökök szakvéleményét kérte ki. 146 ) Pesten egyébként mint helyőrség 1000 cseh gyalogos, 1000 huszár és két zászlóaljnyi tiroli »Knecht« maradt, Fels pedig felszedvén visegrádi táborát, lassankint visszahúzódott a komáromi várba, majd pedig innen az ellenségtől távolabb fekvő Győrbe távozott. 147 ) Buda sikertelen ostromának híre eljutott Konstantinápolyba is. December elején L,aski Jeromos innen kéri Ferdinánd királyt, hogy ha már Budát bevenni nem tudta, az Isten szerelmére legalább tartsa Pestet, erősítse meg jól és a Szent Gellért-hegyen is építtessen szorgalmasan erődöt. Ezen a télen a szandzsákok nincsenek abban a helyzetben, hogy felséged seregeivel megktizdjenek. Ha pedig felséged Budát elfoglalná, küldjön oda egy kollégát arannyal terhelve (onustum auro), mert ha ezt nem teszi, Magyarország tűzzel-vassal el fog pusztíttatni. 148 )
