Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84
BUDA BS PEST SORSDÖNTŐ EVEI 55 Thurzó, aki Ferdinánddal állandó összeköttetésben állott, szeptember 27-én kedvező híreket jelent. írja, hogy jó forrásból úgy értesült, hogy Török Bálint és társai az ostromot Budán nem várják be. György barát és Török Bálint kísérete, amellyel Pestre érkeztek, nem több, mint 2000 lovas és gyalogos, akik több hónapon át Erdélyben szolgáltak és hazatértek, úgyhogy az ostrom föltartóztatásárá voltaképpen csak kevesen mentek be Budára. Két nappal később (szept. 29) Thurzó újabb jelentésben közli Ferdinánddal, hogy a nála összegyűlt urak véleménye szerint Buda ostromára most itt volna a legjobb alkalom, amidőn a tél szigora a hadműveleteket nem akadályozza, amidőn Buda vára még nincsen kellően megerősítve, amidőn György barátnak kevés embere van, s nincsen remény arra, hogy Török Bálint és Petrovics a rácokkal Buda védelmére siessenek vagy azt megvédeni tudják. Különben is a rácok hadi dolgokban járatlanok, a magyarok pedig nem fognak Budára bezárkózni. 117 ) Mindezen híreknek főleg Fels Lénárd, Ferdinánd vezére örült, Ferdinánd király pedig mindezek dacára szeptember 30-án Perényi Péternek azt írja, hogy fájlalja, hogy György barát, Török Bálint és Petrovics Budán szorultak. Thurzó azonban nem nyugodott és tovább szította Buda ostroma ügyében a parazsat s szeptember 30-án írt levelében előadja, hogy mennyire kívánatos volna Buda elfoglalása. Fölsorolja most már mindazon érveit, amelyek szerinte kívánatossá tennék a főváros birtokbavételét. Szerinte még ezen az őszön be kell venni Budát, »nam in eo constat omnis authoritas majestatis vestrae ad assequendum totum regnum Hungáriáé«. Az időpont erre igen alkalmas. Az oszmán most nagy sereggel már nem jöhet és Buda elfoglalásában mindenki egyetért. A király minden követ mozgasson meg, hogy ezek a dolgok sikerüljenek, mert máskép a király az országra végromlást hoz. / Ugyanekkor Nádasdy Tamás is tüzeli Buda ostromára Ferdinándot és hivatkozik a kalocsai érsek és Perényi Péter hasonló véleményére. Budát ostrom alá kell venni, s ha a vár bevétele nem sikerülne — írja Nádasdy — felséged mindent el fog veszteni, mert most »de tota republica christiana agítur«, azaz más szóval : Buda sorsa európai ügy lett, ezért tehát a király minden erejét fordítsa Buda megvételére. 118 ) Thurzó nemcsak leveleiben nógatta Ferdinándot, hanem szeptember folyamán emberét, Mérei Mihályt is hozzáküldte, akinek írásbeli utasítást adott arra nézve, hogy mit jelentsen Ferdinándnak. Méreinek el kell mondania, hogy György barát és Török Bálint azért nem akarnak Budán maradni, mert János király fiát Székesfejérváron meg akarják koronázni. Továbbá jó lenne, ha a felség minden tartományában mentül több hadat gyűjtene, annyit, hogy elég legyen Buda visszavételére, amelyet György barát kezéből kicsavarni nem lesz könnyű. De midőn mindenkinek szeme a király székhelyét figyeli, akkor érdemes gondot fordítani arra, hogy az minden eszközzel megszereztessék. 119 ) Ennyi oldalról jövő nógatás elől Ferdinánd már nem térhetett ki, s szeptember folyamán összegyűjtött serege Fels Lénárd vezérlete alatt megindult Buda visszavételére. Fels szeptember második felében indult Magyarország felé és Óvárról fölhívja Lascano esztergomi kapitányt, hogy Buda városát kémleltesse ki. 120 )
