Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84
48 IVÁNYI BÉIyA úgy látszik hiába. 84 ) A következő esztendőben (1537) időnkint fölröppent néhány rémhír. így az év első napjaiban Heney Bernát valpói várnagy Thurzó Elekkel többek közt tudatja, hogy Mehmet bég Budára készül, és hogy az oszmánok nagy hévvel Budát és János király fejét követelik. Februárban Thurzó Elek is azt jelenti Ferdinándnak, hogy az oszmánság erősen készülődik ellene, félti Komáromot és Győrt. Később meg azt írja, hogy Kászon vajda ezer vagy több oszmán lovassal vagy már Budán van, vagy pedig két napon belül oda ér, és ő úgy tudja, hogy Magyarország nyugati részeit akarja megtámadni, sőt Mehmet bég is támadni készül, de még nem tudni, hogy merre. 85 ) Ezzel szemben április vége felé híre járt, hogy Ferdinánd hadai Buda ellen készülődnek, és ezért János király minden vármegyétől bizonyos számú gyalogost és lovast kért Buda város és vár védelmére. Más oldalról azonban azt állították, hogy János király ezen őrséget Budán nem Ferdinánd, hanem az oszmán ellen helyezte volna el. 86 ) 1535-től kezdve tehát Buda és Pest városok békésebb időket élhettek, mert János és Ferdinánd királyok többízben és hosszas alkudozásokkal voltak elfoglalva. Fegyverszüneteket, végül is békét kötöttek, amelyek tárgyalásainak tartama alatt a főváros legalább nyugodtan folytathatta megszokott életét. 87 ) Az 1538 februárjában megkötött úgynevezett nagyváradi béke pontjai a köztörténelemből ismeretesek, de aligha közismert az a pótegyezmény, amelyet János és Ferdinánd királyok 1538 május 19-én Buda védelme tárgyában egymással kötöttek. János királynak ugyanis el kellett készülnie arra, hogy ha a szultán a nagyváradi békéről értesülni fog, nyomban ostrom alá veszi Budát, amit megfelelő ellenintézkedésekkel meg kellett előzni. Ezen egyezmény pontjai a következők : A tárgyaló felek megegyeznek, hogy Visegrádot Ferdinánd hadai színleg ostrom alá veszik, és azok, akik a vizi (azaz ma úgynevezett Salamon) toronyban vannak, magukat némi színleges tüntető ostrom után megadják. Mind a két király jónak látja, hogy Budán a Szent Gellért hegyén egy jól megépített erőd legyen. Ennek élén áll majd Laski, mint János király szolgája, nehogy az oszmán gyanút fogjon. Laski fogja a Szent Gellért-hegy alatt a Duna partján fekvő çastellumot is megerősíteni, és ezen alsó erőd szolgálja a fölsőt és megfordítva. János király kéri, hogy az ő költségére fogadtassék és diszponáltassék Pestre 400 cseh-morva vagy sziléziai árkász, akik Pesten vagy egyebütt, ahol szükséges, sáncokat és bástyákat (bastiones) emeljenek. Ferdinánd király viszont 600 aknászt (quos Knappen appellant) fog a saját költségén Budára küldeni, hogy a »hegy« megerősítését befejezzék, János király pedig ácsokról és más munkásokról fog gondoskodni. János a Pesten és a Gellérthegyen elvégzett munkálatok után az összes árkászokat és aknászokat saját zsoldjában Budán tartja, hogy az oszmánok esetleges aknaásása ellen és más szükséges munkáknál kéznél legyenek. Buda, Pest, a Gellérthegyen ésalatta lévő erősségek őrzésére Ferdinánd király 5000 német vagy cseh katonát ígér, akik amilyen gyorsan csak lehet, Esztergomból Budára küldendők és készen kell állniok, hogy Budára
