Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84
42 IVÁNYI BÉIvA nevezi, »Jacula«, övéivel együtt Budán nagy szegénységben él. A budai várban János királynak alig 30 embere lézeng, s maga János nem is mer a várból kimenni, a város kapui pedig láncokkal vannak elzárva, s a városiak szigorúan őrzik. A naszádosok már nincsenek Budán, mert mind elmentek innen. Budán nem kapni egy ölnyi posztót sem, 10 vagy 20 forintért sem kapni egy pár csizmát, úgyhogy a városban minden fogytán van. Ezt az alkalmat kellene tehát Ferdinándnak megragadnia és Budát megtámadni. 51 ) Mindezekből világos, hogy Buda városa 1530 elején ismét egy nehéz és küzdelmes esztendő előtt állott s a két király közti versengésnek megint csak a város vallotta kárát. 1530 március 28-án Tamás egri püspök már jelenti Ferdinándnak, hogy a szultán Buda és Esztergom őrzésére janicsárokat küldött, s a két város és vár erős őrséggel leszen ellátva, mert ezek a városok lesznek Morva felé a szultán operációs bázisai. A szultán főhadiszállásának állítólag Újlakot szánták. 52 ) Április 22-én ugyancsak az egri püspök Batthyány Ferencnek azt rja, hogy a szultáni szárazföldi sereg Budára érkezéséről még nem értesült ugyan/ de úgy mondják, hogy 40 naszád már Buda alatt horgonyoz. János és övéi Budán nagy félelemben vannak és éjjel-nappal tanácskoznak. Félelmük a mi készülődéseinken alapul. 53 ) Hz a készülődés, mely inkább csak híresztelés volt, nem lehetett veszélyes, hiszen a királyi helytartó két nappal később (április 24) Pozsonyban kelt és Mária királynéhoz intézett levelében éppen Ferdinándra panaszkodik és nehezményezi, hogy Ferdinánd a szultán távozása után elmulasztotta a kitűnő alkalmat, amikör a várost (t. i. Budát) könnyen visszaszerezhette volna, aminek keresztülvitelére ő is »vehementer« rábeszélte, azonban a királyban ennek végrehajtására inkább az akarat, mint a lehetőség hiányzott. 54 ) Ferdinánd csak május hó folyamán kezdett valamennyire Buda fölszabadítására gondolni, s ekkor Bakics Pál a királynak jó szolgálatait föl is ajánlotta. 55 ) Június derekán már az a hír szálldosott, hogy Turn Miklós, Ferdinánd főkapitánya hadával Budától nem messze áll. Ez a hír azonban nem bizonyult valónak. 56 ) A tény az volt, hogy János és Ferdinánd királyok közt bizonyos tárgyalások indulván meg, a Buda elleni hadikészülődések egyelőre abbamaradtak. így tehát a veszélyesnek induló 1530. esztendő nagy része Budán aránylag nyugodtan telt el, sőt október elején a Budán tartózkodó Gritti Kőrös vármegye közönségét tanácskozásra a fővárosba hívja, 57 ) noha ekkor Ferdinánd nyilvánvalóan már megtehette az előkészületeket Buda megtámadására, hiszen most már pontosan tudhatta, hogy az oszmánoktól ősszel nincs mit tartani, mert azok téli hadjáratba nem bocsátkoznak. Előrelátható volt, hogy az eddig nyugodtan eltelt év nem fog Budára nézve minden veszedelem nélkül elmúlni. így is történt! Október 26-án az egri püspök Pozsonyból Ferdinándnak jelenti, hogy János király, Gritti, Czibak Imre, Szerecsen, Kápolnay és Nádasdy Tamás Budán vannak. Megírja azt is, hogy sem oszmán lovasok, sem janicsárok nem érkeztek Budára. Ami János királyt illeti, róla annyit tud, hogy ügyeinek kimenetelét Budán szándékozik bevárni, végül jelzi, hogy tegnapelőtt nem sok naszádos még a Nyulak Szigetén állomásozott. 58 )
