Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84
36 IVÁNYI BÉLA részére Óbudát és a Csepel-szigetet birtokba vegye és egyelőre kormányozza. 20 ) Ferdinánd király 1527 nyár végét és őszét Budán töltötte, ahol fővezére, Kázmér brandenburgi őrgróf szeptember 21-én meghalt. Az őrgróf holttestét a budai Boldogasszony templomban temették el, és György őrgróf 1528-ban Bécsben megcsináltatta Kázmér címeres pajzsát, melyet azután bizalmas embere, doktor Weinman János hajón Budára szállított s a templom főoltára melletti falon elhelyeztetett. 21 ) Ferdinánd vezérei János királyt — amint tudjuk — 1528-ban az országból Galíciába szorították, Ferdinánd pedig 1527 őszén Székesfejérváron magyar királlyá koronáztatta magát. Utána a telet Esztergomban töltötte, majd 1528 januárjában Budán országgyűlést tartva, 1528 tavaszán kivonult az országból. Buda és Pest tehát 1527-ben Ferdinánd kezébe került s hatalmában maradt 1529 őszéig. János király 1528 tavaszától őszig Lengyelországban tartózkodott és október végén lépett ismét magyar területre, magyarországi hívei azonban már 1528 tavaszán mozgolódni kezdtek, 22 ) aminek következménye volt, hogy Budán és Pesten az embereket a bizonytalanság érzése ülte meg, ami nem is csoda, mert 1528 novemberében János király már összeköttetésben állott a pesti bíróval. 23 ) 1528 vége felé a fővárosban már annyira bizonytalan lett a helyzet, hogy a helytartótanács tagjai elhagyták Budát. Erre Pemf linger István budai udvarbíró és Sibrik Ozsváld Ferdinándnál a helytartótanács ellen panaszt emeltek és kérték, hogy a tanácstagokat Budára rendelje vissza, mert ekkor Budán már csak a magyar udvari kamarai tanácsosok és Fekete Mihály várnagy maradtak. A panasznak volt is némi foganatja, mert 1529 január 3-án Iyinzből Ferdinánd meghagyj a a nádornak, Thurzó Eleknek, az esztergomi érseknek és az egri püspöknek, hogy az ország érdekében térjenek vissza a budai várba és innen intézzék a közügyeket és tegyenek meg mindent, ami az ország védelmére szükséges. Egy 1529 január 28-án kelt levél szerint a helytartótanács ekkor már megint Budán volt "és február 11-én innen levelez Kacziánerrel. így tehát a királyi parancs nem maradt hatástalan. 24 ) 1529 telének végén Nádasdy Tamás, aki ekkor királyi vicekincstárnok volt, otthagyta Budát, mire Ferdinánd március 23-án megparancsolja, hogy térjen vissza a fővárosba, s egyben rosszalását fejezi,ki, hogy mint vicekincstárnok innen eltávozott. Ugyanekkor a magyar udvari kamara titkára is feddésben részesült azért, mert nem Budán, hanem Pesten lakott és 3—4 napon át el-elmaradozott hivatalából. De kikapott a királytól az a Sibrik Ozsváld is, aki a Budáról eltávozott helytartótanács ellen nemrég panaszt emelt, aki azonban most szintén elhagyta Budát, mire Ferdinánd ráparancsol, hogy nyomban térjen vissza a fővárosba és ott teljesítse kötelességét. Ugyanilyen fölhívást kapott a Budáról újra eltávozott Thurzó Elek is. 25 ) így tehát az 1529 januárjában nagy nehezen Budára visszaterelt helytartótanács rossz példáján fölbuzdulva mások is elszökdöstek a bizonytalanná vált Budáról, és Ferdinánd erélyes föllépésére volt szükség, hogy a csüggedőkbe lelket öntsön. A hivatalos köröknek ez a magatartása
