Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84
BUDA ÉS PEST SORSDÖNTŐ' ÉVEI 35 magukat, bogy amint a királyi felség, azaz Ferdinánd, Budát, »quesedes regia est«, birtokba veszi, ők az első fölszólításra Pozsony és Dévény várakat vagy Ferdinándnak vagy kiküldendő magyar megbízottjának átadják. 13 ) 1527 nyarán tehát Ferdinánd már fölkészült a János király elleni harcra, és a főcélja a főváros birtokbavétele volt. Július 27-én Bécsből írja is Jován cárnak (Nigro homini), hogy ezen a héten seregével együtt egyenesen Budára készül ; augusztus 2-án Magyaróvárról egy ismeretlen levélíró az olmützi püspöknek már jelzi, hogy »majestatem suam esse nunc in expeditione et profectione sua versus Budám«. 14 ) Ferdinánd július 30-án indult el hadaival Bécsből és augusztus 1-én lépett magyar földre. Augusztus 18-án már Buda alatt állott, miután közben már Esztergomot elfoglalta. 15 ) Augusztus 21-én Rincon Antal többek között megírja János királynak, hogy már megerősítik a hírt, hogy Ferdinánd Esztergomot és Budát bírja, felséged pedig — írja Antal — ügye elveszvén, a menekülést választotta. János király egy augusztus 22-én kelt levél szerint Budáról augusztus 17-én távozott s átkelvén a Dunán Eger felé tartott. 16 ) Ferdinánd pedig Augsburg város tanácsához intézett s augusztus 21-én kelt levelében már jelzi, hogy 20-án — miután a magyar várakat már elfoglalta és most Budáig szabad az út — Isten segítségével Budát »on ainichen wider stannd ... mit aufgereckten panier und gewertter hanndt eingenomen haben.« 17 ) Jelzi ezen levélben Ferdinánd azt is, hogy János »szepesi gróf«, aki magát mindeddig magyar királynak nevezte, Budáról néhány nap előtt elmenekült. Ferdinánd budai bevonulását legrészletesebben udvarmestere, báró Waldburg Vilmos írja le ugyancsak Augsburg város tanácsához küldött és augusztus 22-én kelt levelében. írja, hogy Ferdinánd 600 udvari lovassal július 30-án indult el Bécsből Magyaróvár felé. A magyar határon a nádor, a veszprémi püspök, Szentgyörgyi Ferenc gróf, Thurzó Elek és mások 400 lovassal fogadták. A nádor beszédet is mondott, melyben fölkérte Ferdinándot, hogy vegye át az uralmat, az országot a külső és belső ellenség ellen védje meg, az ország törvényeit és privilégiumait tartsa tiszteletben. Ferdinánd kíséretében volt Kázmér brandenburgi őrgróf is. Útközben Dévény várát bevették, Pozsony, Nagyszombat, azután Győr megadta magát, Komáromot ostrom alá vették, mire az is kapitulált. Esztergom, Tata és Visegrád bevétele után Ferdinánd 2000 lovassal Buda alá ért és augusztus 20-án néhány ifjú herceg (mint pl. a bajor, a münsterbergi, a leuchtenbergi hercegek) és más kiváló és tisztes emberek kíséretében bevonult Budára, egyenesen a Boldogasszony (a mai koronázó, Mátyás) templomba, ahol Te Deum-ot tartatott, azután pedig a királyi várba vonult. Ezalatt — írja Waldburg — a hadi nép Budától délre fél mérföldnyire nyomult és sátrunk még ma is ott van. Midőn a király a Duna mellett bevonult Budára, ugyanakkor a két-háromszáz lovasból állá ellenség a város másik oldalán kivonult, és azt mondják, hogy köztük volt személyesen a »vajda« is. A vár előtt ott találtuk karóra tűzve Fekete Iván cár fejét. 18 ) Buda elfoglalásáról és hadi sikereiről Ferdinánd augusztus 22-én sietett a lengyel és angol ^irályt, továbbá Schidlovitz nádort értesíteni. 19 ) Amint Mária királyné megtudta, hogy fivére Budát elfoglalta, nyomban Budára küldte emberét, nemes Nagyszombati Sarson Andrást, hogy 4»
