Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Gárdonyi Albert: Széchenyi István szerepe Budapest fővárossá fejlesztésében 1-31

:>ö GÁRDONYT ALBERT sokat fáradozott Budapest fejlesztése érdekében, s fáradozásainak jóval nagyobb eredménye lett volna, ha terveit el nem gáncsolják. Már Széchenyi előtt is történtek ugyan lépések Budapest fejlesztése érdekében, ezek azonban nem a fővárossá fejlesztést célozták, hanem egyszerűen csak Budapest földrajzi helyzetét kívánták kihasználni. Arra gondolunk itt, hogy Mária Terézia az ország egyetlen tudományegyetemét 1777-ben Budára helyezte át, minek következtében Buda az ország tudományoséletének a központja lett mindaddig, míg II. József az egyetemet Budáról Pestre nem vitte. Arra gondolunk továbbá, hogy II. József 1783-ban a kormányzati főhatóságokat Pozsonyból Budára hozta s ezzel Budát országos kormányzati központtá tette. József nádor volt az első, ki Budapest szépítését tudatosan munkálta, s ezzel Budapest fejlesztése körül elévülhetetlen érdemeket szerzett, amint ezt a szobrán olvasható felírás is hirdeti» József nádor előtt azonban nem Budapest fővárossá fejlesztésének a gondolata állott, hanem egyszerűen szebbé akarta tenni azt a várost, amelyhez, magas állása kötötte. Széchenyi István az első államférfiú, aki Budapestben, az ország szívét, illetőleg fővárosát látta, s Budapest fejlesztése érdekében végzett munkáját az az elgondolás vezette, hogy a város fejlesztésével az ország érdekeit is szolgálja, amint ezt írásaiban ismételten kifejezésre juttatta. Az 1848/49. évi szabadságharc leveretése s Széchenyinek a közpályáról történt visszavonulása után ez a folyamat egyidőre megállott és csak akkor indult meg újból, mikor az 1867. évi kiegyezés megtörtént. Ennek az újabb folyamatnak az akkori magyar miniszterelnök, gróf Andrássy Gyula volt a tevékeny munkása, ő azonban nem Széchenyihez hasonlóan társadalmi úton, hanem az állam hatalmi eszközeinek igénybevételével folytatta Széchenyi nagyszabású városfejlesztő munkáját. Gárdonyi Alberti *