Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Csernyánszky Mária: A Valero-család a régi Pest művészettörténetében 194-213
202 CSERNYÁNSZKY MÁRIA lépcsős attika koronáz. A földszint ablaksora félkörös záródású, az első emelet ablakait kis, konzolos, vízszintes párkányok díszítik. A rizalittól jobbra-balra hat-hat ablaknyílás, a rizalit oszlopsorának közeiben 11 ablak sorakozik, melyeket csak az első emelet erkélye tesz mozgalmasabbá. Az épület ablaksorainak függőlegeseit az emeleteket elválasztó s az épületen körbefutó keskeny párkányok egyensúlyozzák ki. Ez a homlokzati rajz, amelynek architektonikus hatását, a ma is fennálló és az utóbbi időben szakszerűen restaurált palotán, a maga valóságos szépségében szemlélhetjük, Hild József művészetének egyik legszebb mesteralkotása. A Honvéd-, Klotild- és Markó-utcára néző palota Hild építészetének legkiforrottabb korszakából származik. Hild József volt az újjáépülő város számos palotájának tervezője, amelyek közül mint legkorábbi jelentős és közismert művét, a Lloydpalotát emelhetjük ki. 46 ) A 30-as években épült Marczibányi-ház, 47 ) az István főherceg-szálló, az Ullmann-ház jelzi palotaépítészetének főbb állomásait. Ezek közül számunkra különös érdekkel bír a Dunasoron épült Ullmann-ház, mely a mellette fekvő, vele azonos külsejű Wieserházzal együtt a főkapitányság épülettömbjét alkotja. A Honvéd-utcai Valero-gyár palotája édestestvére ezen épületeknek. Homlokzati rajza, ablakkereteinek kiformálása és az épület tagolása teljesen megegyező amazokéval ; különbség csak a méretekben van, amennyiben a Valerogyár jóval nagyobb kiterjedésű, így természetesen az épület helyes arányainak megfelelően a középrizalit is több oszloppal tagolt, mint az előbbieknél. Az Ullmann-ház 1834-ben, 48 ) ikertestvére — a Wieser-ház — pedig 1836-ban 49 ) épült, tehát 1839-ben, amikor az új Valero-gyár építésére került a sor, ezek az előképül szolgáló paloták már készen álltak. A selyemgyár rövid ideig székelt a pompás palotában. 50 ) A szabadságharc alatt, amikor Valero Antal volt az első magyar pénzintézetnek — a Kereskedelmi Banknak — igazgatója, 51 ) állami pénzjegynyomdául szolgált. 52 ) Később a Károly főherceg-laktanya kapott benne elhelyezést. Jelenleg is a katonai kincstár tulajdona, amely 1935-ben szakszerűen restauráltatta. Az épület jelenlegi állapotát összehasonlítva az eredeti alaprajzzal, azt látjuk, hogy az először épült udvari keresztszárnyat és a hátsó épületrészeket lebontották, a három utcai szárny azonban teljes épségében fennmaradt. 53 ) Az udvari homlokzat is változást mutat, mivel az alaprajzon feltüntetett oszlopok helyett az első és második emeletet egybefogó lezénák tagolják. Az épület belső elosztása is sok változáson ment keresztül, különösen az 1935-ös restauráláskor, amikor katonai hivatalok számára alakították át. Nemes szépségű homlokzata azonban a maga eredeti alakjában áll fenn ma is és a főváros egyik nevezetes műemléke. 54 ) * A Valerók selyemgyárépületeinek bemutatása után áttérünk az ezen üzemekben készült selyemszövetek ismertetésére. Ezt megelőzőleg azonban szükségesnek tartjuk a selyemnek a textilművészet történetében kiérdemelt jelentőségével foglalkozni.
