Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Baraczka István: Óbuda közigazgatásának húsz éve, 1746-1766 142-175

170 BARACZKA ISTVÁN ülési jegyzőkönyv is megemlíti, hogy az urasághoz fellebbezett.

126

) Igen gyakori eset, hogy egyesek nem a tanácshoz, hanem egyenesen az urasághoz fordulnak panasszal. Az uraság azonban nem sérti meg a tanács földesúrtól kapott illetékességét, hanem minden esetben átteszi az ügyet a magisztrátushoz elsőfokú elbírálás végett.

127

) Az úriszék iratainak nyelve — eltérően az óbudai iratok csaknem kizárólagosan német nyelvétől — latin, sőt néha magyar. Jeszenovszky Sámuel, teljhatalmú urasági biztos úriszéki ügyekben magyarul keresi meg a tanácsot, bár a magyarnyelvű szövegbe, mint afféle fiskális ember, igen sok latin kifejezést kever.

128

) Megkeresésének hangja barátságos, közvetlen. A kedves bírák uraimék megszólítást sohasem hagyja el és mint a bírák jóakaró szolgája zárja sorait. Hivatalos stílusára jellemző az a pár sor, amelynek kíséretében — többek között — a tanácshoz küldi Lukanics Mátyás kérelmét, melyben örökségi része ügyében fordul Lukanics az úriszékhez. Miután közli Jeszenovszky a tényállást, így folytatja : »Ez okáért Kigyelmetek vivén ezen levelemet nevezett pársokat meg hallgassa, és ezen causât kőztek decidállya «alva ab utrinque ad Sédem Dominalem appelatione.«

129

) Érdekes, hogy ugyanabban a levélben, amelyben hivatalos úriszéki ügyeket hoz a tanács tudomására, magántermészetű kérelmét is előadja : »Lévén szükségem házom födelire való 500 cserépre, kirem ne sainállya Kentek város kocsisát budai Szonlaitner tégla égető kemenczéhez 4 forinttal küldeni olly parancsolattal és Instructioval, hogy ottan azon 500 cserepet meg vévén szekerire föl rakja és ide Pestre házamhoz hozza el, ha már ma nem lehet, el jövő hétfőn, a ki mihellyest ide gyün, és a cserepet kezemhez admanuállya, meg írtt árát, úgy mint 4 forintot én is mindgyár le teszem és általa Kigyelmeteknek ki küldeni el nem mulasztok, mert tudom, hogy -ezeré in loco 8 f [orint] azért az 500 [at] 4 forinton meg vehetyük, csak jó cserepet adgyanak néki, de vigye magával egy kötél szalmát és az szekerin circ. 4 deszkát, hogy az cserepek közi szalmát lehessen rakni, külömbön ősze törnék : tégla kemenczénél lévő emberek, tudgyák az rakáshoz, azok közül egyik rakni fogja a szekérben és a kocsis föll adogatván jól meg olvassa, hogy hiba ne legyen. Jó akarattyát meg szolgálni igyekezvén maradok sub dato Pestini 21 Novembris 1761. Kigyelmeteknek jó akaró szolgája Jeszenovszky Sámuel.«

130

) Jeszenovszky írja alá az úriszéki ítéleteket és általában ő az összekötő kapocs a városi közigazgatás és az uraság között.

131

) Jeszenovszky mindig bizonyos jóakarattal kezeli a városi ügyeket. Feltehető, hogy jóindulatát támogatták azok az apró szolgálatok is, amelyeket a város sohasem mulasztott el vele szemben teljesíteni. Sem az úriszéki átiratokon, sem az egyéb hatóságoktól Óbudára érkezett iratokon nem találjuk nyomát a tanács intézkedéseinek. Aktaszerű intézkedéssel egyáltalában alig találkozunk az óbudai közigazgatásban. A reánk maradt iratok legnagyobb része házassági szerződés és végrendelet. Hogy az óbudai közigazgatás megismerése mégis hozzáférhető maradt, azt elsősorban a tanácsülési jegyzőkönyveknek köszönhetjük. Ezekben .a jegyzőkönyvekben fektették le mind a közigazgatásnak, mind az igazságszolgáltatásnak minden jelentős mozzanatát. Az első tanácsülési jegyzőkönyv, amely reánk maradt, 1744-ből való ; sem lapszámozása, sem muta-