Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Baraczka István: Óbuda közigazgatásának húsz éve, 1746-1766 142-175
168 BARACZKA ISTVÁN kodásnak és a sérelmek visszavonásával kell a panaszos becsületes nevén esett foltot letörölnie. 110 ) Büntetésátváltoztatást alkalmaznak Aúgsburger Fülöp esetében, aki nem kisebb vétséggel vádolt an áll a tanács előtt, mint bogy az esküdteket egy krajcár értékre sem taksálja gyalázkodó szavaiban. Öreg korára való tekintettel áristomba zárják, de lelkére kötik, hogy a jövőben jobban zabolázza meg a nyelvét, mert nem lesznek tekintettel ősz hajára és kemény büntetést szabnak majd ki rá. 111 ) Becsületsértési ítéletben a sértettnek erkölcsi és anyagi elégtételt szolgáltatnak a sértő részéről, amikor előbb meg kell követnie a sértettet, majd 1 forint 30 krajcár büntetést fizet a tanácsnak. A pénzbírság egyik fele a panaszost, másik fele a tanácsot illeti. 112 ) Büntetésátváltoztatást alkalmaznak a terhelt kérelmére is, ha azt méltányosnak találják, így Stingel Gáspár panaszára Dempf Krisztiánt huszonöt botra ítélik, de kérelmére és tekintettel szabómesteri mivoltára 3 forint pénzbüntetésre változtatják át a kiszabott botozást. 113 ) Könnyű testi sértések büntetésénél következetesen 12 forint büntetést szabnak ki„ -— nyilvánvalóan az uraságtól kapott irányelvek szerint — és a 12 forint az uraságot is illette. 114 ) Taflinger Mátyás esetében látunk törést az élven,, aki az újlaki keresztjáró napok alkalmával verekedik. Egyebek közt arra ítélik, hogy nyolc napon át dolgozni köteles az uraságnál. Ebben az esetben azonban figyelembe kell vennünk, hogy a verekedés nem Óbuda területén történt, és az elégtétel így is az uraság hasznára volt. 115 ) Az erkölcstelenséget az Instructio szellemében kíméletlen szigorral büntetik: Egy serdületlen leány erkölcstelen merénylőjét a Jeszenovszky Sámuel grófi teljhatalmú biztossal kiegészített tanács vonja felelősségre. Két ízben kiosztandó 100 botra ítélik, és az ítéletet a templom előtt nyilvánosan kell végrehajtani. A büntetés végrehajtása után pedig kitoloncolják a városból. 116 ) Hasonló szigorral büntetik a lopást is. Hét forint eltulajdonításáért kerül a deresre nyilvánosan a templom előtt egy szolgafiú, aki ä lopott pénzből anyjának is adott. Jóvá kell tenniük az okozott kárt, és a botbüntetésen kívül szégyenpadra is kerülnek mindketten. 117 ) Ismeri a tanács a könnyű testi sértések vétségénél a jogos önvédelem esetét, de ebben az esetben sem tekint el a kölcsönös bocsánatkéréstől és soha nem mulasztja el, hogy a békétlenkedő polgárokat a megértő és békés közösségi életre buzdítsa. 118 ) Nemcsak fenyíteni, hanem egyszersmind nevelni is akar. Polgári perek esetében nem kisebb bölcseségről tesz tanúságot az óbudai igazságszolgáltatás. Igyekszik a szembenálló feleket kibékíteni, a vitás ügyeket megegyezéssel lezárni. A jogsegélyért hozzá fordult Németh Jánost megnyugtatja, hogy a neki járó 20 forint 30 krajcárnyi kölcsönösszeget Molnár István a legközelebbi húsvétra megadja majcl néki. 119 ) A jogos panasz minden részletét kivizsgálva igazságot ad a tanács az alkalmazottnak munkaadójával szemben. Bizonyos molnárlegény a mestertől kártérítést kér, mert a malomban szerencsétlenség érte, és összezúzta az egyik kezét. A felcsernek fizetett gyógydíj felét meg is ítéli a tanács a panaszos molnárlegénynek. 120 ) Amilyen mértékben méltányos volt a tanács a jogos panaszok elbírálásánál, éppúgy igyekezett átlátni a szitán, ha alapos oka volt feltétélezni
