Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Baraczka István: Óbuda közigazgatásának húsz éve, 1746-1766 142-175
166 BARACZKA ISTVÁN Ingatlanai nemcsak magánosoknak voltak Óbudán, hanem a városnak is. 1755-ben tudunk a városháza javításáról ; 101 ) a tanács gondoskodott az iskolahelyiségről ; a város építteti a plébániát 1756-ban ; a jegyzői lakást 1758-ban; a két városi kocsma épületének városi tulajdonára mutat, hogy a kocsmák bére a város számadásaiban szerepel. A plébánialak építését a tanács Schadt János Mihály budai, várbeli építőmesterre bízza. Vele köt szerződést 1756 március 10-én. A szerződés értelmében 1280 forintot fizet a város Schadtnak az építésért, és az utolsó részlet fejében járó 89 forintot 1760 január 26-án fizetik ki kezeihez. 102 ) 1758 májusában az uraság engedélyét kérik, hogy a régi plébánosi házat a város céljaira felhasználhassák. A plébánosnak ugyanis újat építettek, és pillanatnyilag nem volt a városnak pénze a mutatkozó szükséget más módon kiküszöbölni. Miután a plébános a régi házat amúgysem használja és bele is egyezett annak felhasználásába, a város úgy határoz, hogy a régi plébánialakot iskola céljára kell átalakítani, a volt iskolaépületben pedig részben a jegyző kap lakást, míg néhány helyiséget a város céljaira, éspedig közelebbről közigazgatási célokra használnak fel. 103 ) Feltehető, hogy a város levéltára is itt kapott helyet. Gondoskodott a város a városi óra üzemben tartásáról is. 1754 február 9-én megállapodnak Glekler János Mihály budai, vízivárosi órással, aki évi 10 forint ellenében egész esztendőn át vállalja, hogy karbantartja Óbuda óráját. 104 ) * Óbudán mint Zichy-birtokon az igazságszolgáltatás tulajdonképpen a földesurat illette meg, akinek módjában volt jogait akár személyesen, akár az ő nevében eljáró úriszék útján gyakorolni. Zichy Miklós azonban, amint a közigazgatás terén messzemenő kiváltságokkal támogatta a várost, éppen úgy reá ruházta az elsőfokú igazságszolgáltatás gyakorlását is, míg ő maga, illetőleg az úriszék másodfokú igazságszolgáltatási fórumként szerepelt. Az Instructio, mely a város hatóságának irányító és egyben a földesúri jogokat átruházó alapokmánya, természetszerűen a bírói funkciókra vonatkozólag is messzemenő irányelveket tartalmaz. Kisebb jelentőségű ügyekben az igazságszolgáltatást a bíróra és a tanácsra ruházza, akiknek ítélete ellen a földesúrhoz, illetve annak úriszékéhez lehetett fellebbezni. Ugyanakkor azonban figyelmezteti a lakosságot, hogy a bíró és a tanács ítéletével önkényesen ne merjen szembeszállni. 105 ) A tanács elé került igazságszolgáltatási ügyek részint büntetőjogiak, részint magánjogiak. Bár az Instructio csak kisebb jelentőségű ügyeket utal a tanács hatáskörébe és így a tanács igazságszolgáltatási ténykedését megörökítő tanácsülési jegyzőkönyv nem jegyez fel súlyosabb természetű vétségeket, mégis a fennmaradt egyéb források sem említenek komolyabb természetű jogsérelmeket. Rendkívül kedvező színben áll előttünk Óbuda lakossága a büntető igazságszolgáltatás tükrében. Jellemző például, hogy kisebb értékű javaknak eltulajdonítása, tehát lopás vétsége mindössze 7—8 esetben szerepel húsz esztendő alatt a vonatkozó jegyzőkönyvekben. A büntető igazságszolgáltatás hatáskörébe vágó vétségek többnyire a becsületsértés, könnyű testi sértés tényállása körül mozognak, míg a lopás,
