Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Baraczka István: Óbuda közigazgatásának húsz éve, 1746-1766 142-175
164 BAKACZKA ISTVÁN azt mutatják, hogy az ingatlanok megoszlása sem lehetett a többség számára kedvező. Amíg a helytelen ingatlanmegoszlás elégedetlenséget, addig a laza jogi kapcsolatokból következő ingatlan-csere lehetősége sok visszavonást szült a lakosság között. A telekkönyvi Instructio negyedik pontja volt hivatva rendet teremteni és a felszaporodott egyenetlenségeket elsimítani. A telekkönyvi jogra és az igazságra hivatkozva intézkedik a grófné, hogy minden egyes ház birtoklevelet (Haus Brief) kapjon. Hasonlóképpen írásba fektetik a házhoz tartozó és újonnan kimért földeket és réteket. Hogy pedig ezután kiki az ingatlanának nagyobb hasznát lássa, földjeit szorgalmasabban művelje, elrendeli a negyedik pont, hogy a földeket a jövőben cserélgetni nem szabad. 91 ) Az ötödik pontban a szőlőhegyen és a földeken előfordulható kihágásokkal (lit, faültetés, kivágás stb.) foglalkozik, míg az utolsó, hatodik pont az ingatlanbecslésre kirendelt bizottságok összetételére tartalmaz hasznos utasításokat. A telekkönyv nélkülözhetetlen alapokmánya volt minden ingatlanra vonatkozó jognak. A házassági szerződések és végrendeletek, melyek többnyire tartalmaznak ingatlanra vonatkozó rendelkezéseket és megállapodásokat, e részben nem nélkülözhetik a telekkönyvet. A telekkönyv valóban nyilván is tartja az örökségi részeket és a hagyatéki tárgyalásoknál nem egyszer hivatkoznak rá. 92 ) Amíg azonban a telekkönyv az uraság fenntartott joga alapján kívülesik a városi közigazgatás hatáskörén, addig a házassági szerződések és végrendeletek — bár magánfelek hozzák létre azokat — mindig igénybe veszik a közigazgatás közreműködését. A legtöbb házasulandó házassági szerződést (Heüraths Contract) kötött a házasság előtt. A házassági szerződések csaknem kivétel nélkül alaki és érdemi részből állanak és hármas tagozódásúak. Az első és harmadik rész alaki, a középső rész érdemi résznek tekinthető. Mindhármat meg előzően — a kor vallásos szellemének megfelelően — néhány soros bevezetőt találunk, amelyben a Szent Háromság nevét mintegy segítségül hívják és ezzel a szerződés komolyságára is utalnak. Az első rész tartalmazza a vőlegény és a menyasszony nevét, családi állapotát, néha a származási helyét, különösen akkor, ha a házasulandó nem volt óbudai lakos. Á középső részben előbb erkölcsi vonatkozású kötelezettségeket vállalnak a felek, hogy egymást szeretetben, hűségben, egyetértésben támogatják, semminemű bajban el nem hagyják, majd az anyagiakról, ingó és ingatlan javaikról intézkednek. A harmadik és utolsó részben megerősítik a szerződést, hivatkoznak a tanukra, megjelölik a szerződés időpontját, végül mind maguk a szerződő felek, mind a tanuk sajátkezűleg aláírják és pecsétükkel ellátják. 93 ) A hajdani hiteles helyek szerepét a végrendeletek megalkotásánál és megőrzésénél átveszi a közigazgatás. Óbudán általában kétféle végrendelkezést ismerünk : írásbelit és szóbelit. Amint a házassági szerződések, éppúgy a végrendeletek is nagyjában hármas tagozódásúak, alaki és érdemi részekre oszthatók. Néhány soros bevezetőikben a házassági szerződésekhez, hasonlóan tükrözik a kör vallásos szellemét. Bevezetőben á végrendelkező Istennek ajánlja lelkét, az ariyáföldnek testét, amelyből vétetett. A temetés helyének és módjának megjelölését tartalmazza még az első rész. Középső
