Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Gárdonyi Albert: Széchenyi István szerepe Budapest fővárossá fejlesztésében 1-31

SZÉCHENYI ISTVÁN SZEREPE BUDAPEST FŐVÁROSSÁ FEJLESZTÉSÉBEN J harmincadépület átengedése ellenében újat építtet e célra (wenn nicht vielleicht die Erbauung des neuen Dreissigst-Gebäudes gegen Überlassung des jetzigen von Seite des Verschönerungsfondes unternommen werden sollte). À Szépítőbizottmány 1829 december 18-i felterjesztésében városszépítése okokból a régi épület kibővítése ellen foglalt állást (das jetzige Dreissigstamt auf einem der vorzüglichsten und besuchtesten Plätzen mitten unter zierlichen Häusern einen nie zu behebenden Übelstand verursachen würde, wenn der vorgeschlagene Zubau bewerkstelliget werden sollte) s helyette a Duna partján új harmincadhivatali palota építését javasolta olymódon, hogy a régi épület átengedése ellenében Pest városa vállalja az új építkezés költségeit (dass das jetzige Dreissigstamt sammt möglichster Extension gegen Erbauung eines neuen Dreissigstamtes am Donau-Ufer am füglichsten durch die Stadt zu einem Rathause übernommen werden könnte), az új harmincadhivatali palota helyéül pedig a tudományos akadémia palotájának a jelenlegi helyét jelölte meg, amely akkor még nem volt beépítve. [Szf őv. Ltár. Pesti Szépítési Bizottság levéltára (a továbbiakban Sz. B.)-Verschönerungs Archiv 4802.] Ezt a tervet a pestvárosi tanáccsal is közölték, amely ebben az időpontban az immár elégtelenné vált városháza új elhelyezésével foglalkozott, amely célra a Szépítőbizottmány a régi harmincadhivatali épületet találta alkalmasnak. Ez a terv azonban a pesti polgárság körében nem volt rokonszenves, mert nem akarták a városházát a Belvárosból kivinni. (Sz. B. 6041.) 1835 június hó 28-án közölte Széchenyi István a nádorral azon tervét, hogy hajlandó a dunaparti új harmincadhivatali palota felépítését vállalni, ha a magyar kamara méltányos áron átengedi a régi harmincadhivatali épületet, s a régi harmincadhivatali épület becsértéke és az új harmincadhivatali palota építési költségei közötti külömbözetet a kamara 4%-os kamat mellett megtéríti. Javaslatát pedig azzal indokolta, hogy tevékenyen közre akar működni annak a városnak a szépítésén, ahol élete jelentős részét eltöltötte s ahol valószínűen be is fogja fejezni azt. Ez érzelmi szempont mellett azonban gazdasági tekintetek is vezették javaslatában, mert a régi harmincadhivatali épület helyén hatalmas bérpalotát akart építtetni azon elgondolás alapján, hogy tőkepénzeit a legjobban pesti ingatlanokban helyezi el. Széchenyi István tervezett építkezéséről József nádornak 1836 szeptember hó 23-án a Szépítőbizottmányhoz intézett átiratából értesülünk, amely szerint a tervezett palota Széchenyi elgondolása szerint egyik oldalról a mai Vörösmarty-térre, másik oldalról a mai József-térre nyílott volna. Minthogy továbbá a régi harmincadhivatali épület szabálytalan alakban terült el a nevezett két tér között, az új épület szabályos kiképzéséhez területkiegészítésre volt szükség, aminek a megállapítása szintén a Szépítőbizottmány hatáskörébe tartozott. Minthogy végül a harmincadhivatalnak az építendő új dunaparti palotába leendő mielőbbi áthelyezésére a nádor nagy súlyt helyezett, s az új palota felépítése tárgyában Széchenyi a kamarával már tárgyalásokat folytatott : 1836 október 25-én maga a nádor sürgette meg a Szépítőbizottmány döntését s jelentést kívánt mind a régi harmincadhivatali telek kiegészítésére szánt terület mennyiségéről és áráról, mind az építendő dunaparti palotához szükséges terület