Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Baraczka István: Óbuda közigazgatásának húsz éve, 1746-1766 142-175
162 BARACZKA ISTVÁN mesternél jelentkeznek, aki azután a többi mesternél mintegy bemutatja (einführt) őket. Gondosan ügyel azonban arra, hogy a mesterek érzékenységét meg ne sértse és a bemutatásnál bizonyos sorrendet tart a legöregebbtől a legifjabbig (rangweise). A céhülés, mely a városi hatóság teljes együttműködésével ment végbe, tüzetes leírást nyer a tanácsülési jegyzőkönyvben ; ugyancsak ide vezetik be az ülés határozatait is. Amint a tanácsülési jegyzőkönyvből kitűnik, Genski Simon mint bíró elnökölt a céhülésen. 81 ) Adott esetben a város vezetősége okos magatartást tanúsít a kézművesekkel szemben. Amikor az óbudai pintérek céhbe akarnak tömörülni, egyrészt nem áll útjába a szervezkedésnek, másrészt azonban a lakosság érdekeit sem téveszti szem elől. Reverzálisában hozzájárul a céhbetömörüléshez »... eo solum reservato, quod unicuique incolae pro sua propria necessitate illa omnia vasa et instrumenta, quae vietores praeparare soient, et ulterius praeparare licitum sit.« 82 ) A céhek sérelmei többnyire az egyesek által tekintélyükön ejtett csorbára vonatkoznak. Panaszaikkal nem a városhoz, hanem az urasághoz fordulnak, aki azonban minden esetben átteszi azokat a városhoz vizsgálat és illetékes intézkedés végett. A tanács megkövetteti a sértett céhet és inti a békétlenkedőt, hogy a város lakosságának egyetértését ne zavarja. 83 ) Általában az ipari vonatkozású ügyek nem tartoznak a városi közigazgatás hatáskörébe, mert a céhek autonómiája megoldotta a feladatokat saját kebelében. Annál szorosabban kapcsolódnak a szőlő-, illetőleg mezőgazdasági ügyek a város közigazgatásához. Az Instructio több pontjában utal a tanács hatáskörébe, de egyúttal feladatkörébe is mező- és erdőgazdaságra vonatkozó felügyeleti jogokat. így a 17. pontban utasítja a tanácsot, hogy tüstént jelentse a földesúrnak, ha valaki gazdaságát hanyagul kezelné, földjei, szőlei parlagon hevernének, vagy éppen oktalan hanyagsága miatt gazdasága veszendőbe menne. Ha a tanács figyelmeztetése hiábavalónak bizonyulna, gondja lesz a földesúrnak arra, hogy az ilyen gazdától a földet és szőlőt elvegye és szorgalmas, dolgos emberek gondjaira bízza. Szigorúan ügyeljen a tanács arra, hogy az erdőben senki tüzet ne rakjon. Ebből az uraságnak is, a városnak is nagy kára származhatnék. Ha valakit a tanács mégis tűzrakáson kapna, 12 forinttal büntesse, behajthatatlanság esetén pedig 100 botot szabjon ki rá. 84 ) Hasonlóan szigorú büntetésben részesüljön az, aki akár az erdőben, akár a szántóföldön, akár a szőlőhegyen vadászik. 85 ) E szigorúan földesúri jog védelmében az Instructio az 1729 : XXII. t.-c.-re támaszkodik. Súrlódások elkerülése végett különös gondja legyen a tanácsnak, hogy a határ felmérését figyelemmel kísérjék. Idejében jelentsék a földesúrnak, ha valaki a szomszédainak földjébe beleszántva a magáét jogtalanul és önkényesen gyarapítaná. Célszerű az ilyen visszaélést csírájában elfojtani. 86 ) Tizenkét forint vagy 100 bot a büntetése annak is, aki a tavaszi vagy őszi vetésben legeltet, vagy Szent György napja után a kaszálóra hajtja marháit vagy juhait. Köteles ezenfelül minden egyes állata után behajtási pénzt (Eintreib Geld) fizetni, éspedig darabonkint 12 dénárt. 87 ) Mező- és szőlőgazdasági kérdésekben a város az urasággal egyetértésben jár el. Intézkedései nemcsak általánosságokban mozognak. Ponto-
