Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Baraczka István: Óbuda közigazgatásának húsz éve, 1746-1766 142-175

ÓBUDA KÖZIGAZGATÁSÁNAK HÚSZ ÉVF, 1746—1766. 149 a bírót és a tanácsot köteles tisztelettel vegye körül.

26

) Ismerje el a bíró és a tanács hatalmát, parancsainak, rendelkezéseinek engedelmeskedjéki Ha pedig akadna valaki, aki az uraság ezen rendelkezését semmibe venné, az uraság tudtával és egyetértő akaratával szabjon ki rá a bíró és a tanács 30—50, sőt 100 botot. És ha ezek után sem térne a jayulás útjára a csökönyös rendbontó, űzzék ki a városból. Kisebb mérvű engedetlenség büntetésére hatalma van a bírónak és a tanácsnak az uraság tudta nélkül is. Ebben az esetben a büntetés megállapítását az Instruction bíró és a tanács legjobb belátására bízza. Bár a bíró nem hivatásos közigazgatási ember, mégis a város ügyeinek vitele nem csekély időt köt le magánéletéből, amit valamivel kárpótolni kellett. 1746—1763 között évi harminc, majd ötven forint, 1763-tól pedig évi hatvan forint fizetést biztosítottak a bírónak. Ez a fizetésemelés természetesen a földesúr tudtával és beleegyezésével történt. Kiviláglik a dolog Jeszenovszky Sámuel teljhatalmú földesúri biztosnak a városhoz intézett levéléből, mely 1762 december 6-án kelt : »Kedves Bírák Uraimék! Kientek instantiáját tegnap praesentálván Méltóságos Groffné nagy jó Kegyelmes Asszonyünyk eo Excellentiájának, arra méltóztattok resolválni> hogy e jövő új esztendő naptul fögvást legyen fizetése az feő bírónak frni 60 ; minden tanácsbeli esküttnek f 20 és ezek a város cassájábul fizetessenek ; itten rekesztett kegyes resolutio szerént, mellyet az nótárius németre is fordicsa, és mindkettőt megtarcsa, hogy e jövő új esztendő naphoz, midőn tudniillik bírónak electiója és magistratusnak restaurációja lészen, convocálandó egész községnek lehessen publicálni . . ,«

27

) Természetesen részesült a bíró azokban az eljárási költségekben is, amelyeket az egyes bizottságok élveztek, és amelyekben a bíró is résztvett. így pl. Bauer István hagyatéki irataiban találunk olyan kiadási tételt,

28

) amelyben ház- és szőlőbecslésért 4 frt 50 dénárt, különböző bizottsági és törvényszéki eljárási díjak fejében pedig 10 forintot számít fel a város.

29

) De részesült a bíró az úgynevezett panaszbeadványi illetékben is, amelyre vonatkozólag az Instructio 15. pontja rendelkezik. E szerint a bíró és a tanács napjának nagy részét lekötik a város dolgai. Saját gazdaságuk gondozására alig marad idő. Némi segítségül és fáradozásaik meg jutalmazásául úgy intézkedik a földesúr, hogy minden egyes beadvány után panaszbeadványi illetéket szedhessenek. És pedig az alapos pánasz benyújtása esetén 20 dénárt (Klaggeld), hamis és oktalan vádaskodás esetén pedig 1 forintot (Strafgeld) kellett a panasz benyújtójának fizetnie. Az ilyen módon befolyt összeg egyedül a tanács rendelkezésére állott.

30

) Mindent egybevetve 1763 után az óbudai bíró fizetése alig haladhatta meg az évi 85—90 forintot, ami a budai polgármester évi 600 forintnyi fizetése mellé állítva még abban az esetben is eltörpül, ha figyelembe vesszük, hogy az óbudai bírónak nem ez a fizetés volt az egyetlen megélhetési forrása, v A bíróval együtt elsőrendű szerepe volt a város közigazgatásában a tanácsnak. Tagjai 1746 előtt időnkint változtak, ami nem gyakorolt jó hatást á városi ügyek egyetértő vitelére. Kitűnik ez mindjárt az Instructio első pontjából, amely az állandó tanács felállítása felől rendelkezik. Azt mondja ebben Zichy Miklós, hogy amióta földesúri jogokat gyakorol